A szállodapiac világszerte súlyos veszteségeket szenvedett a világjárvány alatt a kényszerű bezárások következményeként. A fokozatos nyitás alatt kirajzolódni látszik, hogyan változtatta meg a pandémia a szállodaipart: a turisták közelebbi, könnyebben megközelíthető desztinációkat részesítenek előnyben és rövidebb időre utaznak el. Előtérbe kerültek különböző digitális technológiák, mint az érintésmentes fizetés és az online konferenciák – sorolta a BDO Magyarország közleménye.
Mint írták, a magyar szállodapiacot 2015-től a pandémia hatásának kezdetéig folyamatos növekedés jellemezte,
azonban a 2019-es év ugyanezen időszakához képest tovább bővülő piac 2020 március közepén a szállodák bezárásával összeomlott.
A korlátozó intézkedések feloldásával május végétől szeptember elejéig a kereslet robbanásszerűen megugrott, ami egyrészről a fokozott utazási kedvnek, másrészről a belföldi utazások térnyerésének volt köszönhető. A nyári hónapokban a fővárosi szállodák egy része a továbbra is hiányzó külföldi kereslet miatt a zárva tartás vagy a részleges nyitvatartás mellett döntött, a kinyitó szállodák pedig igyekeztek szolgáltatásaikat a helyi kereslethez igazítani például a vendéglátás erősítésével (irodai ebédmenü kínálat, kiszállítási lehetőség, egyéjszakás ajánlatok stb.), azonban éves összesítésben az alacsony foglaltság mellett így is árcsökkentésre kényszerültek (mínusz 6 százalék).
A 2020-as évben a magyarországi szállodavendégek költési szokásai is megváltoztak.
A külföldi utazások ellehetetlenülésével a belföldi desztinációkra helyeződött a fókusz, az átlagos éves 1-2 hetes nyaralásokat 3-4 belföldi út váltotta fel, egyes szállodák arról számoltak be, hogy törzsvendégeik akár többször is visszatértek a szezon alatt.
Jellemző volt továbbá az átlagosnál magasabb szállodai kategória választás, továbbá a szállodai átlagköltések növekedése:
a vendégek egy-egy nyaralás alatt akár 15-20 százalékkal többet költöttek vendéglátásra és egyéb szolgáltatásokra, mint normál időszakban.
Bár a szálláshelyekre vonatkozó járványügyi korlátozások nagy részét májusban feloldották, a növekvő kereslet a KSH legfrissebb, áprilisig elérhető adatain még nem tükröződik. Ugyan a 2021-es áprilisi vendégéjszakaszám vidéken már több, mint a kétszerese, Budapesten pedig már több, mint az ötszöröse a 2020-as év áprilisában elértnek, a 2019-es keresleti szint visszatérése még 2-3 évbe telhet.
Az idei belföldi és külföldi szabadidős kereslet visszatérésével megkezdődött a hazai piac visszaépülése, a szabadidős vendégeket – nem feltételezve egy esetleges 4. hullámból adódó utazási korlátozásokat és szálláshely bezárásokat – az egyéni üzleti, majd a csoportos szabadidős szegmens fogja követni, várhatóan nagyobb mértékben 2022-től. Utoljára a csoportos üzleti, azaz a nagyobb konferenciák és rendezvények szegmenseinek visszatérése várható, azonban a pandémia időszak tapasztalataiból adódóan a rendezvénypiac is átalakulóban van, a jövőben a kisebb rendezvényekre és az online térre, hibrid megoldásokra helyeződik a hangsúly – legalábbis átmenetileg.
A Covid-válság mind a hazai, mind a nemzetközi utazási szokásokat is jelentős mértékben változtatta meg.
A World Travel and Tourism Council 2020 éves riportja szerint a kereslet preferenciája a már ismert, kiszámítható, főként belföldi, vagy szomszédos országbeli desztinációk felé tolódott. A repülővel elérhető desztinációkkal szemben a gépkocsival, illetve tömegközlekedéssel elérhető úticélokra helyeződött a hangsúly, melyet erősít a fenntartható utazás iránti megnövekedett kereslet is.
A keresleti trendeket továbbá élénken befolyásolja és még jó ideig fogja az egyes országokban eltérő előrehaladottsága az oltási programoknak és az egyes variánsok miatt részleges nyitások – zárások és a kapcsolódó szabályozás.
(Borítókép: Várható-e hotel roham a pünkösdi hétvégén. Győr, Pláza Garzon Hotel 2021.05.11. Képen: Ivánkovits Marianna a hotel vezetője (Fotó: Huszár Gábor, Kisalföld)
