A koronavírus-járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves piacgazdaságunk harmadik nagy válsága – mondta a Világgazdaságnak Szepesi Balázs, a Jelentés a magyar vállalkozásról című kutatás, és az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője.
Innovatívak a magyar vállalkozások / Fotó: SFIO CRACHO, PuzzlePix/Shutterstock
A jelentéssel kapcsolatban kiemelte: eredményeik szerint nagyságrendileg ugyanannyi vállalkozás helyzete javult, mint amennyié romlott az elmúlt négy év alatt, ez alapján úgy tűnik: válságállóbb gazdaságunk, mint korábban volt.
A karanténnal induló, majd háborúval, inflációval folytatódó harmadik hullámvölgy kevésbé ütötte meg a magyar vállalkozásokat, mint az előző kettő. A cégek és vezetőik felkészültebbek lettek, a gazdaságpolitika már képes arra, hogy a gazdaság működőképességének fenntartását ne írja teljesen felül a makrostabilitás igénye.
A cégek fejlesztései viszont nem álltak le, sőt a nehézségek hatására a gazdaság minőségi fejlődését erősítő irányba fordultak.
A vevőorientáltság, a termelékenység, a stratégiai gondolkodás vált fontossá. A bizonytalanságok kora nem ért véget, ám – ha a magyar vállalkozókon múlik – egy hozamtermelésben, technológiában cselekvőképességében is erősebb gazdasággal kerülhetünk ki majd belőle. Az óvatos derűlátás ma már széles körben jellemző a magyar vállalkozókra, persze a nehézségek érzékelése mellett.
Az elmúlt öt év alatt sokan nyertek a vállalkozások, de az elmúlt év nehezebb
A kutatásból kiderült, hogy a vállalkozások majdnem kétharmada nyertesként vagy pozíciótartóként élte meg az elmúlt öt évet.
A nyertesek aránya (44 százalék) meghaladja a vesztesekét (36 százalék) – számolt be a kutatás legfrissebb adatairól Zulik Ákos programvezető, az MCC CEE Connectivity Hub vezetője. Konklúziójuk szerint ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzete és lehetőségei közötti különbségek növekedtek, a válság megszórta a mezőnyt. A nyereségszintet jobban erodálják a nehézségek, mint az értékesítést. A kemény verseny és a bizonytalanság következtében a magyar vállalati kör átlagos jövedelmezősége minden bizonnyal csökkent.
A cégvezetőket óvatos derűlátás jellemzi
A vállalkozások vezetőinek fele gondolja úgy, hogy három év múlva jobb lesz a helyzete, mint jelenleg. Bő harmaduk nem vár komoly változást, 12 százalék számít arra, hogy romlik a helyzete. Egy borúlátó cégvezetőre négy optimista jut. A vállalkozások az elkövetkező éveket jobbnak látják, mint az elmúlt időszakot. A cégek helyzetét, vezetőik lelkét próbára tették a járvány, a háború, a bizonytalanság nehézségei de nem tépázták meg. Azok a vállalatok optimistábbak a jövőt illetően, amelyek nyertesnek számítanak az elmúlt időszak profitjának és árbevételének alakulása alapján. A leginkább pozitívan a válság nyertesei, tehát az elmúlt egy évben nyereséget és árbevételt növelni képes vállalkozók és vállalkozásvezetők néznek a jövőbe.
Nem könnyű talpon maradni, de a fejlesztések sem állnak le
A bérnövekedés és az energiaárak növekedése a legjelentősebb kihívások a vállalkozások számára, tehát a költségnyomás került előtérbe. Szintén fontos probléma a keresletcsökkenés, illetve a megfelelő munkaerő megőrzése, megtalálása. Az árfolyam- és kamatproblémák, illetve a partnerek és a beszerzés kevesebb vállalkozás életét nehezítették meg, habár a 18-29 százalékos gyakoriságú említés nem elhanyagolható.
Vállalkozásaink nem álltak le fejlesztéseikkel a húszas évek gazdasági és társadalmi kihívásai hatására. Erőfeszítéseik elsősorban a meglévő partnerkapcsolatok erősítésére, a belföldi piac bővítésére, illetve a termékfejlesztésre összpontosítottak. A fejlesztések legfőbb fókusza a piacfejlesztés, a keresleti bizonytalanság korában ez az alkalmazkodás kulcsterülete.
Új prioritások
A tízes évek második felét jellemző kapacitásbővítési törekvések jelentősége csökkent az elmúlt öt évben, a megvalósított fejlesztések leginkább a vevői értékajánlat javítása, illetve a költséghatékonyság növelése koncentráltak. Az elmúlt évek teljesítménye kevésbé befolyásolja a jövőbeli fejlesztési célok megítélését: a nyertesek és vesztesek egyaránt hasonló arányban és fókuszokkal fejlesztenének az egyes területeken. Az elmúlt öt évben a vállalkozások több mint kétharmada
- fejlesztette technológiáját,
- tette gördülékenyebbé belső működését,
- korszerűsítette informatikai hátterét,
- jelent meg új termékkel vagy szolgáltatással,
tehát a vállalkozásvezetők fókuszában a termelékenység és működési hatékonyság, a piaci pozíció javítása állt. Ez egy olyan logikus válasz a beszerzési, munkaerőpiaci és értékesítési környezet változására, ami a minőség, a versenyképesség javítását helyezi előtérbe, javítja a magyar gazdaság jövőállóságát.
Az üzletmenet stabilitása az első
A fejlődés, előrelépés szándéka erős, azonban a vállalkozások számára a legfontosabb, minden más előtt álló cél az üzletmenet stabilitásának biztosítása. A technológia, a termékek fejlesztése a másodlagos cél, a pénzben mérhető siker (jövedelmezőség, növekedés) csak harmadik a listán. Bizonytalan időkben érthető, hogy a sérülékenység csökkentése, a versenypozíció tartása az elsődleges, hiszen ezek a tényezők a remélt piaci erősödés előfeltételei. A stabilitás aspektusai közül a vevőkör stabilitása a legfontosabb a válaszadók számára, az állami szabályozás kiszámíthatósága a második. Ezt követi a finanszírozás, majd a termelés biztonsága, a beszerzési háttér biztosítását is a cégek több mint négyötöde emeli ki.
Sokat tapasztalt vezetők állnak a hazai kkv-k élén
A vállalkozások vezetői az átlagnál sokkal magasabb képzettséggel rendelkeznek – derült ki a jelentésből. A képzettség az esetek zömében a cégműködéshez szükséges tudásra összpontosít. A legtöbben a cégük tevékenységhez kapcsolódó szakterületen, illetve gazdasági szakterületen szereztek képesítést. A vezetők tapasztalata általában a cégnél betöltött szerepnél korábbra nyúlik vissza – a többség már korábbi munkahelyén is vezető beosztásban dolgozott. A válaszolók 42,5 százaléka pedig indított már vállalkozást a releváns cég indulását megelőzően is.
