A modern kereskedelmi csatornák megjelenésével Magyarországon a kétezres évek elején indult el a bolti koncentráció, ami azt jelentette, hogy a kis üzleteket a nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek váltják fel – írta meg a Magyar Nemzet. A folyamat a webes kereskedelem erősödésével gyorsult fel. Bár van némi korreláció a boltok számának alakulása és lakossági fogyasztás változása között a folyamat azonban nem ettől függ.
Vámos György a piaci trendek szakértője, az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára lapunknak elmondta, a hazai kiskereskedelem korábban uniós léptékben számolva nagyon elaprózott volt a kisbolti hálózat szerepe jelentős volt, különösen az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű vegyes termékek értékesítésének esetében.
A piaci koncentrációban jellemzően ezek a kisboltok, különösen a kistelepülések kisboltjai számítanak a veszteseknek, vagyis ezen a területen további állami támogatásokra lesz szükség (min például a a Magyar Falu Program negyedik pillérének számító kisbolti támogatás), hogy a kis lélekszámú településeken is megmaradjanak az élelmiszerüzletek.
A szekértő megjegyezte, hogy az élelmiszer területen lassult a koncentráció, 2023-ban erőteljesebb volt az iparcikk boltok eltűnése. Erre a területen nagyobb hatással volt a webáruházak és a nagy alapterületű szakáruházak térnyerése. Úgy véli az élelmiszerértékesítés lassan kimászik a gödörből, érzékelhető volumen növekedést mutatnak az adatok, ez pedig lendületet adhat a vállalkozásoknak a bolti beruházásokba.
Nagy kérdés, hogy az iparcikkek területén hogyan folytatódik tovább a koncentráció.
Egyelőre az is nagy kérdés, hogy az átalakulás meddig tart. Vámos György szerint a kiskereskedelem folyton változik, ha úgy tetszik állandó átalakulásban van. Ugyanakkor a boltszám csökkenéssel nem változott az összekereskedelmi felület. Négyzetméterre szinte ugyanannyi boltterület van, mint volt, különösen az élelmiszer területen.
A teljes cikk itt olvasható.
