A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezer milliárd forint támogatás érkezik Magyarországra, és ehhez adódik hozzá még a kapcsolódó társfinanszírozás is, ami így együtt mintegy 12 ezer milliárd forint finanszírozási forrást jelent. Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy
az EU által Magyarország számára megítélt fejlesztési források minél nagyobb arányú és ütemes felhasználása érdekében a hazai költségvetés a fejlesztéseket megvalósító magyar szervezetek részére jelentős mértékben megelőlegezte az uniós támogatást.
Ezeket azonban az Európai Bizottság (EB) jellemzően csak a tényleges fejlesztési kiadások elszámolását követően térítette meg. Az esetek többségében az uniós támogatások megelőlegezésére, illetve az EB általi megtérítésére nem ugyanabban a költségvetési évben került sor. Az ÁSZ elemzése azt vizsgálja, hogy ez a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban alkalmazott gyakorlat miként hatott az egyes években a költségvetési hiány és az államadósság alakulására.
A kormányzati szektor éves hiányának számbavétele kétféle megközelítés szerint lehetséges, a hazai és az európai uniós módszertan alapján.
- Az uniós módszertan a megelőlegezett uniós támogatásokat a kormányzati szektor hiányának kiszámításánál semlegesen kezeli.
- A hazai módszertan szerint viszont a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatásokat az adott évben költségvetési kiadásként kell elszámolni (kivéve, ha a kormányzati szektoron belüli kedvezményezettnek kerülnek átadásra, aki az adott évben nem költi el az előleget), az EB által megtérített összeg pedig a megtérítés évében számít költségvetési bevételnek.
Következésképpen, ha az uniós támogatás megelőlegezése és megtérítése nem ugyanarra az évre esik, akkor az befolyásolja a központi költségvetés, és ezen keresztül a kormányzati szektor hiányát. Tehát ha egy adott évben a magyar költségvetés által megelőlegezett összeg nagyobb, mint az EB által megtérített összeg, akkor az növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, ezáltal a tényleges államadósság értékét. Azonban az államadósságnak ezt a növekményét az államadósság-mutató kiszámításakor nem kell figyelembe venni, így az az államadósság-szabály teljesülését nem hátráltatja – világít rá az ÁSZ elemzése.
Az éven túli megtérülés számos tényező következménye. Ezek közé tartozik a pályázatok jellemzően egy évnél hosszabb megvalósítási időszaka, valamint az EB-vel való elszámolás időigénye. A megtérülés elhúzódása a központi költségvetés számára komoly kihívást jelentő kockázatot jelentett az elmúlt években, azonban ezt kezelni lehetett. (A legnagyobb mértékű megelőlegezés 2017-ben, összesen 1 344,6 milliárd forint értékben volt).
Az elmúlt évek adatai és az aktuális programozási ciklusból hátralévő időszak várható kifizetései alapján 2021-től kezdve a hiány növelésének tendenciája megfordul, mivel – a kiadások fokozatos csökkenése mellett – a megelőlegezett uniós támogatások megtérítése által jelentős nagyságrendű bevétel várható. A kohéziós politikai operatív programok esetében több mint 3 ezer milliárd forint összegű költségvetési bevétel várható, ami jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában – szögezi le az Állami Számvevőszék elemzése.
.
Borítókép: pixinoo, PuzzlePix/Shutterstock
