A számvevőszék elnöke a Figyelőnek elmondta: az ÁSZ újbóli felállításakor a mandátumai közé bekerült a költségvetési tervezet véleményezése, az a felhatalmazás, hogy ne csak a múlttal foglalkozzon, hanem a jövő folyamataival is. Amikor 2011-ben megalkották a Költségvetési Tanácsról (KT) szóló, jelenleg érvényben lévő jogszabályt, a Költségvetési Tanács tagjainak – az ÁSZ és az MNB elnökének, illetve a KT elnökének – előírták, hogy a testület Alaptörvényben rögzített feladatainak megfelelően a tagok gazdaságpolitikai kérdésekben is mondjanak véleményt. Aki tehát a gazdaságpolitikáról mondott véleményükért bírálja a KT tagjait, így őt is, az vagy nem ismeri a törvényeket, vagy a törvényi előírások be nem tartását várja el.
Domokos László elmondta: 2012-től fokozatosan talpra tudott állni az ország, erről 2013-ban „papírt is kapott” Magyarország, akkor került ki hazánk az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól. Ennek az volt az alapja, hogy 2013-tól Magyarország egy „kibontakozó gazdaságpolitikát” folytatott, amelynek az alapvető céljait, feladatait még Matolcsy György, mint nemzetgazdasági miniszter fogalmazta meg Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen.
Ez a gazdaságpolitika a fenntartható növekedés felé vitte az országot.
Fotó: Kallus György
Vége az aranykornak
Az aranykornak vége, a folyamat csúcspontját 2018-ban érte el Magyarország, akkor ezt az ÁSZ-elnök úgy fogalmazta meg, hogy „kegyelmi állapotban” van az ország, ez volt az úgynevezett „aranykor” teteje. Az ÁSZ, majd a Költségvetési Tanács is már 2018-ban, a 2019-es költségvetés vitájában arra figyelmeztette a parlamentet, hogy készülni kell a visszaesésre, a lassulásra, ezért az anticiklikus gazdaságpolitikára kell felkészíteni az országot. A 2020-2021-es költségvetésre, az anticiklikus gazdaságpolitikára tekintettel kell majd a tervezett büdzsét vizsgálni. Az anticiklikus gazdaságpolitikát szolgálja a tervezett tartalékolás, az európai uniós források megelőlegezése, a hatéves bérmegállapodás, amely a bérek adóterheit csökkenti, és ez a fundamentuma az európai szinthez való további bérfelzárkózásnak is.
Tovább kell csökkenteni a béreket terhelő adókat és járulékokat, mert a csökkenő adókulcsok mellett is folyamatosan emelkedik az állam által beszedett adótömeg. A válságból való kilábalás alapja a munkaalapú gazdaság és az adócsökkentések összekapcsolása volt, ezek a kulcselemei az anticiklikus gazdaságpolitika folytatásának is
– mondta az ÁSZ elnöke.
Domokos László rámutatott: a lakossági hitelállomány megnőtt, a hitelek közül leginkább a fogyasztási kölcsönök, az áruhitelek mennyisége ugrott meg, méghozzá drasztikus mértékben, illetve az, hogy egyszerre több hitele is van az embereknek. Óriási kockázatnak látja az ÁSZ elnöke, hogy általában olyan emberek veszik fel a személyi kölcsönöket, akik hónapról hónapra élnek. Fontos lenne, hogy az emberek készítsenek családi költségvetést, és csak annyi hitelt vállaljanak, amennyinek a törlesztését biztonsággal tudják fizetni.
Nem tartják be az előírásokat az egészségügyi intézmények
Domokos László az egészségügy helyzetéről elmondta: fenntartja azt a véleményét, hogy az egészségügyi intézmények a számvitel alapvető szabályait, az államháztartási és a közbeszerzési törvény előírásait sem tartják be, emiatt azt sem lehet biztonsággal megmondani, mennyi valójában a kórházak adóssága.
Kiemelte: az Alaptörvény világosan kimondja, hogy az intézményeknek a rendelkezésre álló pénzt törvényesen, célszerűen és eredményesen kell felhasználniuk, ennek feltétele, hogy az adott költségvetési pénzből gazdálkodó intézmény, legyen az rendelőintézet, kórház, vagy szanatórium, a gazdálkodását szabályosan, a törvényes előírások alapján végezze el.
Rámutatott: a törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvos-szakmai protokollok betartása a gyógyításban. Az egészségügy bizalmi terület. Ha azt látjuk, hogy a gazdálkodási elvárások minimumát sem követi a legtöbb intézmény, bízhatunk-e abban, hogy a szakmai protokollokat maximálisan betartják? A betegek alapvető érdeke, hogy a kórházak betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat – mondta Domokos László.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő csütörtöki számában olvasható
.
Borítófotó: Fotós: Kallus György
