ÁSZ: a stabil áfabevétel a fenntartható kifehérítés kulcsa

Hírek VG
Mintegy 30 százalékkal nőttek a központi költségvetés általános forgalmi adóból származó bevételei 2014-2018. között – világít rá az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése. Az áfabevételek folyamatos növekedésében meghatározó szerepet játszottak a célzott gazdaságfehérítő intézkedések (pl. online pénztárgépek, EKÁER bevezetése), illetve a keresetek növekedéséből következően a háztartások fogyasztásának bővülése. A gazdaságfehérítő intézkedések hatására – a 2013. évi 22 százalékról – 2018-ra 9 százalékra csökkent az úgynevezett áfarés, ami az áfacsalások jelentős visszaszorulását mutatja. Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy az áfakulcs csökkentése az elemzett termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentés átgondolt értékelése szükséges.

Az ÁSZ elemzése az általános forgalmi adó csökkentések hatásait értékelte a fenntartható kifehérítés folyamatára. A „fenntartható kifehérítés„ alatt az elemzők azt értik, hogy

ha nő a legálisan adózók száma, az adózás alapját képező bevallott jövedelem és a bértömeg, akkor az adóbefizetés volumene is nő, azaz „fehéredik” a gazdaság.

Ha az elért fehéredésből származó többletet az állam kisebb adókulcsok, vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, a gazdaság tovább fehéredhet. Fenntartható akkor lesz a folyamat, ha a bevételi többlet újabb adócsökkentésekre teremt lehetőséget, ami tovább erősíti a gazdaságfehérítési folyamatokat, az adóbefizetések volumenét.

A központi költségvetés bevételei 2014-2018. között 15 százalékkal nőttek, ezen belül az adóbevételek összességében több mint 25 százalékkal, az áfabevételek pedig 29,4 százalékkal növekedtek.

Az adóbevételek emelkedésének hátterében egyfelől a gazdaság növekvő teljesítőképessége, a keresetek és a fogyasztás növekedése, másfelől az adóbeszedés hatékonyságának javulása és a gazdaság kifehéredésének megindulása áll. A gazdaság kifehérítése érdekében az elmúlt években számos intézkedés történt, többek között az online pénztárgépek alkalmazásának előírása, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), valamint az online számlázási rendszer bevezetése – összegzi az elemzés.

Az elmúlt években az adórendszer fokozatosan tolódott el a munkát terhelő adók és járulékok felől a fogyasztást terhelő adók irányába. Ugyanakkor

gazdaságfehérítési célból 2015-től több termék (tej, tojás, baromfi- és sertéshús, halhús, új lakóingatlanok) és szolgáltatás (éttermi szolgáltatás, internet-előfizetés) áfakulcsának csökkentése valósult meg.

Az áfacsökkentés hátterében esetenként egészség- és szociálpolitikai, illetve az egyes ágazatok fejlesztésével összefüggő célok is álltak. Az elemzett termékek, illetve szolgáltatások mintegy felénél az árakban az áfateher mérséklésének hatása nem, vagy nem teljes körűen jelent meg.

Az áfacsökkentés bevezetését követően átlagárcsökkenés az internet-előfizetések, a sertéshús, baromfihús és a halhús esetében következett be rövidtávon, a tojás, tej és az új lakóingatlanok ára esetében ugyanakkor egyáltalán nem volt kimutatható.

Az áfacsökkentés korlátozott hatásának hátterében az áll, hogy az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, keresleti-kínálati viszonyok határozták meg – mutat rá az elemzés.

Az ÁSZ elemzése arra is rávilágít, hogy az áfacsökkentés bevezetésének évében a baromfi- és a sertéshúsfogyasztás emelkedett jelentősen, a többi élelmiszer esetében ugyanakkor a forgalom, illetve a fogyasztás növekedése nem volt összefüggésbe hozható az áfacsökkentéssel. Az éttermi fogyasztás áfacsökkentésének várt hatása, azaz a szektorban dolgozók bérének rendezése és a munkaerőhiány enyhítése csak korlátozottan teljesült, a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyított ágazati bér alig néhány százalékkal emelkedett.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy az áfacsökkentés következtében – a termékek és szolgáltatások változatlan, vagy csökkenő forgalma esetén – adótömeg-kieséssel kell számolni a központi költségvetésben. Ennek hatását csak a forgalom (felhasználás és fogyasztás) olyan mértékű növekedése tudja kompenzálni, amely alacsonyabb adókulcsok esetén is biztosítja a korábbiakkal azonos összegű adóbevételt.

Az elemzés által feltárt összefüggések azt mutatják, hogy az eddig megtett adókulcs-csökkentő intézkedések hatásának felmérése, illetve ezen eredmények alapján az intézkedések átgondolt folytatása szükséges a gazdaság fenntartható kifehérítése érdekében

– szögezi le Domokos László az elemzés előszavában.

.

Borítókép: Maxx-Studio, PuzzlePix/Shutterstock

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink