Feszültséget generált a kereskedők és beszállítók között, hogy az egyik hazai diszkontlánc a napokban a kötelező akciózási körben a kormány által elvárt 10 százalékos árcsökkentésnél is nagyobb akciókat hirdetett – írta meg a Világgazdaság belső körökből származó információira hivatkozva. A lap cikke szerint a Lidl által ígért 20-50 százalékos kedvezmény olyan jelentős árengedmény, hogy nem lehet beszerzési ár alatti értékesítés nélkül megúszni.
A június elsején induló rendszer 20 élelmiszertermék-kategóriát jelöl, ebből a kereskedőnek minimum egy-egy terméket (összesen húszat) kell kiválasztania, amelyet 10 százalékkal olcsóbban kínál vásárlóinak egy héten keresztül. A rendelet világos és érthető, ráadásul a szakmai is támogatta, a kötelező akciózás ugyanis passzol a kereskedői szemléletbe.
Korábban az állam azért avatkozott be a piaci folyamatokba és tiltotta meg ezt a kereskedői praxist, mert jelentős károkat okoztak vele a gyártónak, a gyártó termékének. A jelenleg is érvényben levő szabály ezt többek között tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti. Ugyanakkor a kötelező akciózási rendelet felmentés ad ez alól így a beszállító által számlázott átadási ár (vagy saját előállítású termék esetén az önköltségi ár) alatti értékesítés nem minősül tisztességtelen forgalmazói magatartásnak.
Az ebből fakadó feszültséget a rendelet úgy próbálja feloldani, hogy a kereskedőknek továbbra is kellő körültekintéssel kell eljárniuk, hiszen az akciótartási kötelezettséggel összefüggésben a részükről a beszállítói szerződés módosítását, megszüntetését vagy újrakötését már tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti a szabály. Tehát a kereskedő elvileg nem háríthatja át az akciózási többletköltségeit a gyártóra.
Ugyanakkor a piacon a verseny éles, pláne most, amikor vissza kell valahogy csábítani a vevőket a boltba, tehát ha valaki elkezdni a kiugróan nagy kedvezmények kialakítását, nyilvánvaló, hogy mások is élnek vele, és a közép-, illetve rövid távú szerződések kialakításánál már ezek a kritériumok is közrejátszanak. Ha egy gyártó jelen szeretne lenni termékével egy-egy preferált kereskedelmi láncban, kénytelen lesz ezt a „békát” lenyelni, tételesen azt, hogy a kereskedő minden további nélkül beszerzési ár alatt értékesítheti a termékét és azt, hogy ehhez valamilyen módon hozzá kell járulnia.
Az pedig a kereskedők közötti fesztültséget erősítheti, hogy a beszállító más-más kondíciókkal lesz/van jelen az egyes kereskedelmi láncokban, így lesz aki meg tudja csinálni a legkelendőbb termékeknél a nagy arányú leértékelést és lesz, aki nem, vagy csak komoly veszteségek árán. Ezt kompenzálva ugyanazt a gyártót más termék esetében a kereskedő nyomás alá helyezi majd. A Világgazdaság szerint mindez persze jótékony hatással lehet az infláció enyhülésére, de egyes termékkategória, illetve termék piaca kiszámíthatatlanná válik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)
