Először egy kiadós hóesés mutatott rá a szerb villamosenergia-rendszer hiányosságaira, az elmúlt években elhanyagolt beruházások szükségességére – ugyanis több mint százezren maradtak huzamosabb ideig áram nélkül a leszakadt vezetékek, a meghibásodott elosztóállomások, a megközelíthetetlen helyszínek miatt. A baj nem jár egyedül, december végén újabb, az egész ellátási struktúrát érintő meghibásodás következett be: tűz ütött ki az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) egyik blokkjában. A gázolajrendszer lobbant be, azóta sem működik teljes kapacitással az objektum. További problémát jelentett, hogy a kolubarai bányánál nagy mennyiségű kitermelt szenet nem megfelelően tároltak, így egy időre ismét le kellett állnia a hőerőműnek – az átnedvesedett fűtőanyag használhatatlanná vált. Áram-, fűtőanyaghiány jelentkezett, Szerbia villamosenergia- és szénimportra szorult, s máig sem változott meg ez a helyzet.
A meghibásodások, a szervezési gondok, egyáltalán a legtöbbek szerint a rossz igazgatás okán nem tud kilépni az ördögi körből az EPS, amely egyébként egy 7855 megawattos teljesítményű rendszert üzemeltet, évente 35 ezer gigawattóra áramot termelt, amelynek a hetven százalékát három hőerőmű, a többit 16 vízerőmű adta. Az elmúlt esztendőkben 37-39 millió tonna szenet termeltek ki évente, de az előállított áram mennyisége csökken. Némi javulás azért észlelhető: ez év első negyedében húszszázalékos volt a visszaesés az áramfejlesztésben, ám áprilisban már csak nyolcszázalékos. A szakértők szerint a felgyülemlett gondok miatt még legalább másfél évre lesz szükség ahhoz, hogy a villanygazdaság ismét a régi, a balszerencsés december előtti képét mutassa.
Általános szénhiány
Nagy kár, hogy éppen az energiaválság kellős közepén történt meg mindez, az állam ugyanis így sokkal többet fizet a beszállításért, mint azt néhány esztendővel ezelőtt tette volna. A kormány jóváhagyta, hogy az EPS a jövő év végéig összesen négymillió tonna szenet hozzon be külföldről. Erre az obrenovaci erőmű blokk-jainak az ellátásához van szükség. (Ez a létesítmény biztosítja az ország áramszükségletének a felét.) A kolubarai szénbánya ugyanis harmadával kevesebb szenet termel ki most, mint egy esztendővel korábban, ezért e készletek nem lesznek elegendők a szükségletek fedezésére.
Az országban máris szénhiány lépett fel. A polgárok arra panaszkodnak, hogy fűtési célokra nem tudnak szenet vásárolni, az elemzők pedig így válaszolnak: ez teljesen normális, hiszen az EPS prioritást élvez, s a Kolubara bánya a villamos művek számára sem tud eleget fejteni, nemhogy a lakosság igényeinek a kielégítésére. Az év végére várható a széntárolóban keletkezett károk elhárítása, a teljes rekonstrukció. Jelenleg 62 ezer tonnát termelnek ki naponta. A meghibásodások kijavítását követően, decemberben-januárban e mennyiség várhatóan 80 ezer tonnára növekszik. Egy megawattórányi áram előállításához 1,6 tonna szénre van szükség.
A kormány úgy mérte fel a helyzetet, hogy most olcsóbb a fűtőanyag importja, mint a késztermék, azaz az áram behozatala. Annyit lehet tudni, hogy az EPS már 300 ezer tonna szenet Montenegróból, -Pljevljából szerez be, egy másik szerződés szerint pedig további 100 ezer tonnát a bosznia-hercegovinai Banovićiből importál. Ezek fűtőértéke jobb a hazainál.
Nem magánosítják
Zorana Mihajlović bányászati és energiaügyi miniszter nemrégiben számadatokat is közölt: az EPS a tavaly decemberi összeomlás óta 2231,6 GWh áramot importált 530,7 millió euró értékben. A politikus továbbra is teljesen elhatárolódik a felelősségvállalástól. Mindenért a villamos művek vezetőségét hibáztatja, s azt mondja: a kár a közölt összegnél sokkal tetemesebb, hiszen a szerb állami cég elmulasztotta a lehetőséget, hogy az előttünk álló télen rekordáron szállítson ki áramot – ehelyett ismét borsos áron fog importálni.
A napokban még annak is híre kelt, hogy a kormány egyszerűen megpróbál megszabadulni az EPS-től, s meghirdeti a privatizációját. Az információt azóta az államfő és a miniszter is határozottan cáfolta, mondván: nélkülözhetetlen, állami kézben tartandó rendszerről van szó.
