Sokban nem tér el az EBH frissen publikált jelentésének végkövetkeztetése az Európai Központi Bank (EKB) november közepén kiadott euróövezeti pénzügyi stabilitási jelentésében megfogalmazottól. Mindkét testület szerint az alacsony kamatkörnyezetben jelentkező fokozott hitelezési kockázatok és a csökkenő nyereségesség mellett is biztonságos az európai bankok tőkemegfelelési mutatója.
A bankszektor tőkemegfelelési mutatói közül az egyik legfontosabb, a kombinált tartalékkövetelmény-mutató (Common Equity Tier 1) 14,4 százalékra nőtt az egy évvel ezelőtti 14,3 százalékról. A nem teljesítő hitelek aránya is látványosan javult: már csak 3 százalék, tehát egy év alatt a harmadára esett vissza. Ezt azonban nem látják tarthatónak a bankok, a kérdőíves felmérés szerint alapvetően romló hitelállományra és tovább csökkenő eredményességre számítanak.
Az euróövezeti bankok nyereségességi kilátásai amellett romlottak tovább, hogy közben az eszközállományuk 3 százalékkal növekedett. Noha a pénzintézetek nettó kamat-, díj- és jutalékbevételei stagnálnak, sőt néhány régióban enyhén növekednek, a sajáttőke-arányos nyereségük (ROE) a tavalyi 7,2-ről 7 százalékra romlott. Az EBH a romló gazdasági növekedési kilátások miatt a működési költségek csökkentését javasolja.
Külön bekezdésben figyelmeztet az EBH a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának veszélyére, a hatóság felmérése szerint a kibertámadások és az adatlopások a bankok legnagyobb kockázatai közé nőtték ki magukat. Ezekben az esetekben nem önmagukban az eltulajdonított összegek jelentik a legnagyobb terhet a szektor számára, hanem a jogi és reputációs költségek és károk.
Az EBH az EKB-val ellentétben nemcsak egyszerű összefoglalót készített a szektorról, hanem 130 bankról 2,2 millió adatot gyűjtött be és értékelt ki, amelyek az átláthatósági program keretében nyilvánosan is elérhetők a honlapján. Ez a program nem azonos a stressztesztekkel, amelyeknek az eredményét az idén már megismerhette a közvélemény. A 2020-as egyedi banki stressztesztek naptára mára szintén elérhető a hatóság oldalán. A hivatalos kezdés 2020 januárjára tehető, és az eredmények július 31-én kerülnek majd nyilvánosságra.
A teszt elsősorban a szolvencia kérdésére koncentrál, és már jövőre jelentős módszertani változásokat vezethetnek be, hogy a változó kockázati körülmények is megjelenhessenek az eredményekben. Korábban, még 2018-ban, Andrea Enria, az Európai Bankhatóság akkori elnöke kezdte meg a reformfolyamatot. Egy beszédében kitért arra, hogy az EU stressztesztjének hiányosságait pótolni kellene, mert az EBH-nak nincsenek meg a megfelelő eszközei, nagyon lassú a reakcióidő. Így hiába jönnek ki a sokszor aggasztó eredmények, nincs érdemi továbblépés. A volt elnök szerint az amerikai rendszer bizonyos elemeit és hatékonyságát érdemes lenne átvenni. Enria most az EKB bankfelügyeleti ágát vezeti.
Borítókép: Aleksei Zakirov, PuzzlePix/Shutterstock
