Bár több hollywoodi gigaprodukciót is köszönhet neki az egész világ, Vajna sosem feledkezett meg szülőföldjéről, amit 1956-ban el kellett hagynia. 2011 januárjában nevezték ki a filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak, feladata a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása volt. Kormánybiztossága alatt két magyar film nyert Oscar-díjat, 2016-ban a Saul fia, majd 2017-ben a Mindenki című rövidfilm filmakadémiai elismerése köthető a nevéhez. Olyan közönségsikert hozó filmet is támogatott, mint a 2017-ben bemutatott Kincsem.
A Vajna-éra alatt a magyar filmek több mint 130 nemzetközi díjat zsebeltek be, ami nem kis teljesítmény, országimázs szempontjából pedig nem elhanyagolható tény. Ám van valami, ami talán ennél is fontosabb: a magyarok újra megszerették a hazai filmeket, ismét hajlandóak lettek jegyet váltani a mozikban magyar produkciókra is.
Csak pár adat
A 2010-es év legnézettebb magyar filmje az Üvegtigris harmadik része volt, 174 ezer nézővel, bár azt hozzá kell tenni, hogy Rudolf Péter alkotását az év végén mutatták be, és végül 295 ezer nézőt vonzott be a mozikba.
Viszont az év második helyezettjére, a Zimmer Feri 2-re már csak 35 ezren voltak kíváncsiak.
Fotó: Puskin moziban 2014. szeptember 2-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Ehhez képest 2017 – mikor Vajna már évek óta dolgozott a filmipar megújításáért – brutális évre sikeredett. Sorra jöttek az olyan sztorik, amelyek megmozgatták az emberek fantáziáját, és ami ennél is fontosabb: elégedetten jöttek ki a moziból, és vitték a filmek jó hírét.
Ilyen filmek voltak (nézettségi sorrendben) a Kincsem (455 ezer néző), a Viszkis (286 ezer néző), a Pappa Pia (208 ezer néző), a Testről és lélekről (95 ezer néző) és a Brazilok (74 ezer néző).
Külön érdemes megjegyezni, hogy Vajna alatt születtek olyan nehezebben emészthető művészfilmek is, amelyek – az addigi trendeket felülírva – nem riasztották el a nézőket. Ilyen az előbb említett Testről és lélekről, amely a 2017-es év negyedik legnézettebb magyar filmje volt itthon.
És bár a Saul fia egy nagyon fontos témával foglalkozik, stílusát tekintve nehezen lehetne a közönségfilmek kategóriájába sorolni, mégis végül 267 ezren ültek be rá.
Összehasonlítva 2010 és 2017 tíz legnépszerűbb filmjének nézettségi adatait, láthatjuk csak igazán Vajna keze művét. Utóbbi, súlyosan kenterbe veri párját. Míg 2010-ben 344 ezer nézőt generált a Top10 magyar film, addig 2017-ben 1 millió 280 ezret.
Azon felül, hogy újra van gusztusunk a saját filmjeinkhez, még valamit érdemes megköszönnünk Andy Vajnának: Budapest kis túlzással Európa Hollywoodja lett. Sztárok tömegei fordultak meg itt forgatáson, és viszik a főváros jó hírét szerte a világon. Szintén 2017-ben például körülbelül 300 nemzetközi produkció készült Magyarországon, köztük volt a Szárnyas fejvadász 2049 is.
Az elmúlt évtizedben e tekintetben akkorát fejlődött a budapesti filmipar, hogy 2018-ban Franciaország egyik legnépszerűbb csatornája, a TF1 annak járt utána egy riportjában, mi tette Budapestet olyan vonzóvá a külföldi filmesek számára.
Andy Vajna sikerei – amelyeket velünk, magyar honfitársaival osztott meg – vitathatatlanok. Orbán Viktor miniszterelnök így reagált arra, hogy aki a magyar filmipart újra ígéretes röppályára állította, most távozott az élők sorából: “A legnagyobb magyar filmproducertől búcsúzunk. Hasta la vista, Andy! Köszönök mindent, Barátom!”
