Szokásos évzáró sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy a jövő év január elején Genfben amerikai-orosz csúcstalálkozót tartanak, amelynek legfőbb napirendi pontja Ukrajna helyzete lesz. Putyin szerint keleti szomszédunk alapvető jelentőségű Oroszország számára, hogy pufferzónát képezzen Kelet és Nyugat, Oroszország és a NATO között.
Az orosz elnök elmondta azt is, bizakodással tölti el, hogy az USA kedvezően fogadta mindkét, Európa biztonságáról szóló javaslatát.
A genfi csúcson ezek is napirendre kerülnek. Az egyik ilyen javaslat arra szeretné rábírni a Nyugatot, hogy a NATO a korábbi Szovjetunió egyik volt tagállamát sem veszi fel soraiba, itt nyilván Ukrajna a legfontosabb tényező. A másik javaslat a NATO katonai erejének csökkentésére irányul, ez nyilván semmilyen szinten nem elfogadhat a nyugat számára. A NATO tagországokra, főleg az USA-ra viszont nyomás nehezedik, hiszen valamilyen módon kénytelenek visszatartani az oroszokat egy újabb ukrajnai katonai akciótól. Putyin a múlt héten még az orosz hadsereg bevetésével fenyegetőzött, amennyiben biztonsági követeléseit nem teljesítik az amerikaiak.
Az orosz elnök világossá tette, hogy az ukrán helyzet létfontosságú Oroszország számára, azt továbbra is a Szovjetunió 1991-es összeomlása utáni megoldatlan kérdésként kezeli, az ország egyes részei “történelmi szempontból is” Moszkvához tartoznak.
Washington nemrég figyelmeztette szövetségeseit, hogy Oroszország százezer fős csapatösszevonást hajtott végre az ukrán határ közelében, küszöbön állt egy invázió lehetősége.
A Kreml ugyan kategorikusan cáfolt egy ilyen forgatókönyvet, de hát nyilván nem véletlenül sereglettek oda az orosz katonák. Múlt csütörtökön viszont az orosz elnök már nem zárt ki egy katonai fellépést sem, ha tovább éleződik az ukrán helyzet. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a már most is a Moszkva által támogatott félkatonai szervezetek ellenőrzése alatt álló Kelet-Ukrajnát “hivatalosan” is megszállnák az orosz csapatok.
A szájkarate amerikai részről is megy: Washington közölte, hogy egy ilyen akciót nem hagyna megtorlatlanul, “masszív szankciók” következnének. A kérdés már csak az, hogy mit szólna mindehhez Európa, amely a szavak szintjéén persze transzatlanti szövetségese mellett áll, viszont a tél közepén, a sokszorosára emelkedő gázárak mellett szinte teljes energiaellátása Oroszországtól függ.
(Borítókép: Europress/AFP/Sergey Guneev)
