Az új törvény szankcióval sújtja azokat a cégeket, amelyek részt vesznek az orosz energiaexportot szolgáló létesítmények építésében vagy finanszírozásában. Az időzítés nem véletlen, hiszen most áprilisban egyeztek meg a nagy európai energiacégek a Gazprommal az Északi Áramlat 2 gázvezeték kivitelezéséről. A már meglévő balti-tengeri vezeték évi 55 milliárd köbméteres kapacitásának megduplázása megkönnyítené annak az orosz fenyegetésnek a beváltását, miszerint 2019 után már nem szállítanának gázt Ukrajnán keresztül.
Az Északi Áramlat bővítsése ellen lobbiznak Brüsszelben a visegrádi államok is, amelyek a jelenleg még Ukrajna felől érkező orosz gázra vannak utalva, és nem akarnak elesni az ebből származó tranzitbevételektől sem. Az amerikai törvény egyik célja pont ez, az északi alternatíva elvágásával arra akarják kényszeríteni Moszkvát, hogy 2019 után is Washington egyik legszorosabb szövetségesének számító Ukrajnán keresztül szállítson, így az ukránok ellátásának biztosítása mellett Kijevben tovább csörgedeznének a tranzitbevételek is.
Az orosz gáz térnyerésének megállítása az európai energiapiac újrafelosztásának is a része. Az USA 40 év után ismét energiaexportőrré vált, a palaolaj és palagáz kitermelése ugyanis már nem csak a saját szükségleteket fedezi. Az USA új piacokat keres szénhidrogénjei számára, így kézenfekvő, hogy bejelentkeztek Európában. Június elején már meg is érkezett az első amerikai LNG-szállítmány Lengyelországba.
A katari válság is érinti az európai gázpiacot, hiszen a rentiens Öböl menti országból indulna Európába az egyik tervezett új gázvezeték, aminek iraki és szíriai leendő nyomvonala mellett évek óta ádáz harcok zajlanak. A katari vezeték ugyanis egy tervezett iráni vezetékkel versenyez, így nem mindegy, hogy a szereplők melyik nyomvonalat ellenőrzik, vagy éppenséggel blokkolják.
A Közel-Keleten nevető harmadikként Izrael is bejelentkezett az európai gázpiacra, ugyanis az országhoz tartozó földközi-tengeri talapzat is gazdag gázmezőket rejt, amiből egy Cipruson át tervezett vezetéken át juta bőven Európába is.
Miért ilyen fontos a földgáz? Való igaz, hogy az európai energiafogyasztás évek óta csökkenőben van, és a megújuló energia is egyre nagyobb részt hasít ki magának, ám ameddig nem sikerül a megújulók által termelt áramot helyben elraktározni vagy messzebbre szállítani addig például Németországban a kiegyenlítő kapacitásokat orosz gázzal működtetett erőművekből nyerik.
Berlin követte Washington Oroszország elleni gazdasági szankcióit, bár a német ipar eddig is megtalálta a kiskapukat. A Daimler például 2019-es nyitással rögtön Moszkva mellé építene egy új autógyárat, ami nem számít a szankciók megsértésének. Az Északi Áramlat 2 sem esett eddig a szankciók hatálya alá, mondván, az nem államok, hanem “magáncégek” közös projektje.
Az új amerikai törvény Berlin legnagyobb megrökönyödésére ezt a kiskaput zárná be. Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Kern szocdem osztrák kancellár szokatlan őszinteséggel válaszolt az amerikai törvényre, ami szerintük “új, negatív minőséget hoz a transzatlanti kapcsolatokba”. A két szocdem politikus a Reuters szerint amiatt is aggódik, mert “az Európa energiaellátásában részt vevő európai cégeket kívülről fenyegetik”, illetve azt sem szeretnék, ha “a politikai szankciókat összekötnék a gazdasági érdek képviseletével”, az új amerikai törvény ugyanis leginkább “az amerikai gázipari munkahelyek megtartásának kedvez és veszélyezteti az orosz gáz Európába érkezését.”
