A tavalyi év februárjáig Oroszország volt a világ legnagyobb gázexportőre, messze megelőzve az Egyesült Államokat és Katart, az export háromnegyede pedig egyetlen piacra, Európába irányult – írta tanulmányában honlapján az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az immár hat évtizeden keresztül stabilnak mutatkozó európai-orosz gázexport radikálisan átalakult, ahogyan az fosszilis energiahordozók exportja is.
A korábbinál jelentősebb részerányt képez a cseppfolyósított földgáz, amelynek Kína az egyik nagy felvásárlója Fotó: Yang Guanyu / XINHUA / Xinhua via AFP)
A földgáz esetében kettős irányú folyamatok játszódtak le. A vezetékes földgáz exportja ugyanis az orosz-ukrán háború nyomán meghozott szankciós intézkedések miatt nagy arányban mérséklődött, amíg a cseppfolyós földgáz értékesítése szempontjából kedvező volt a 2022-es év, 7,9 százalékkal bővült, 45,7 milliárd köbméterre. Összességében a földgáz exportvolumene negyedével, 184,4 milliárd köbméterre esett. Ezzel párhuzamosan a kőolajnak gyorsan sikerült új piacokat találnia.
Utóbbi azért is volt könnyebb, mert Oroszország több mint négyötöd részben csővezetéken keresztül értékesítette a földgázt, és kisebb hányadot, 16,4 százalékot képviselt annak cseppfolyósított változata, az LNG. A cseppfolyós gáz sokkal nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, és lényegesen könnyebben lehet új partnerországok felé irányítani azt. Ennek megfelelően Oroszország cseppfolyósított földgáz termelése és exportja csaknem kilenc százalékkal, mintegy 46 milliárd köbméterre (kb. 33 millió tonnára) nőtt 2022-ben – ismerteti a tanulmány.
Ennek a mennyiségnek közel a harmadát Európába exportálták, Oroszország terve, hogy a következő években megduplázza LNG-termelését, és ennek eredményeként 2030-ra 100 millió tonnára növelje LNG-exportját.
Az átalakulási folyamatokhoz tartozik még, hogy Oroszország volt-szovjet tagállamokon kívüli földgázexportja jelentősen mérséklődött 2022-ben. A csökkenés jelentős részben az európai kereslet visszaeséséből adódott. A tanulmány itt megjegyzi, noha Magyarországnak is célja, hogy minél több helyről juthasson energiahordozóhoz, a hazai gazdaság szempontjából továbbra is fontos az Oroszországból vezetéken érkező földgáz.
A külkereskedelem új irányait tekintve, az orosz energiahordozók iránti keresletben fontos szerepet játszott Ázsia, különösen Kína, de az indiai igények emelkedése is megfigyelhető volt. (Ez egyébként igaz a kőolajexportra is.)
A következő időszakban tovább növekednek a vezetékes kapacitások Ázsia irányába 2026-ban Oroszország összesen 48 milliárd köbméter gázt exportálhat Kínába csővezetékeken keresztül. Ez a mennyiség lényegesen elmaradhat az EU által 2021-ben vásárolt 155 milliárd köbméter gáztól, 2022-ben pedig 40 százalékkal emelkedett az Oroszországból Kínába exportált LNG mennyisége. India pedig – növekvő földgázigényét kielégítendő – évente 2,85 millió tonna cseppfolyósított gázt vásárol.
Oroszország 2022 során veszített pozíciójából. Az ún. távoli célpontokra értékesített földgáz mennyisége 45 százalékkal csökkent, de a termelés és az export visszaesése ellenére a Gazprom pénzügyi teljesítménye 2022-ben nagyon erős volt. A bevételemelkedés hátterében a gáz világpiaci árának emelkedése áll, ebben szerepe van a szankciós politikának, és a kereslet-kínálati viszonyok megváltozásának, amely megdrágította az energiahordozót.
Ezek után az Egyesült Államok válhat a világ legnagyobb földgáz exportőrévé. Ugyanakkor Oroszország jelentős tartalékainak következtében továbbra is képes értékesíteni a rendelkezésére álló nyersanyag egy részét. Hosszútávon a más beszállítókénál kedvezőbb ár, és az ázsiai országok irányába való nyitás fokozatosan kiválthatja korábbi legjelentősebb európai partnereinek keresletét.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
