Az Eurostat még a régi módszerrel dolgozta fel az adatokat, így is három helyet előre léptünk az 20-64 évesek foglalkoztatási rátájának sorrendjében. 2019-ben a 75,6 százalékos értékünkkel a 16. helyen álltunk a tagállamok között, már akkor is 2,3 százalékponttal az uniós átlag felett. 2020 év végén 0,1 százalékpontot javítva a 75,7 százalékos k értékünk révén a 13. helyre ugrottunk Írországot, Ciprust és Portugáliát megelőzve, miközben az uniós átlagnál 3 százalékponttal jobbak voltunk.
2020 év végén mindössze 5 olyan ország volt, amelynek nagyobb volt a 20-64 évesek esetében a foglalkoztatási rátája, mint 2019 azonos időszakában, ezek Lengyelország, Luxemburg, Görögország, Málta és Magyarország.
A harmadik negyedévben még négy javítani tudó ország volt az Unióban, Lengyelország, Málta, Horvátország és hazánk. Tehát kimondható, hogy Magyarország azon három legjobban teljesítő ország egyike, amelyek mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben is növelni tudtak a foglalkoztatást a 2019-es azonos időszaki szinthez viszonyítva.
Hazánkban a második negyedéves (tavaszi karantén alatti) zuhanás után már a nyáron „visszapattant” a foglalkoztatási ráta, s nem csökkent a negyedik negyedévben sem. Tehát V alakú gyors javulást tapasztalhattunk a múlt évben. Az Unió átlaga mindkét negyedévben javult egy kicsit, de még év végére sem tudta elérni a korábbi szintet, mert legtöbb országban nagyon lassú növekedést tapasztalhatunk csupán.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy
a munkanélküliek közül foglalkoztatottá válók aránya a harmadik negyedévben nálunk volt a legmagasabb az unióban, de mindkét negyedévben átlag feletti volt e mutatónk.
A napokban egyes gazdasági portálok „szakértői” olyan álhíreket hangoztattak, hogy Magyarországon csökkent a foglalkoztatottak száma a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest és szerintük az unió legrosszabjai között vagyunk. Az Eurostat adatai szerint ezerötszáz fővel többen dolgoztak a 20-64 éves korúak tavaly negyedik negyedévben, mint a harmadikban.
Hazánkban ma mindenki azért dolgozik, hogy a lehető legtöbb munkahely maradhasson meg, vagy teremtsünk a kiesők helyett újakat. Tudjuk, hogy a munkaerőpiacon hatalmas belső átalakulás zajlik. A fenti számok mögött egyes területeken csökkenést, máshol jelentős növekedést tapasztalhatunk. Egy dolog azonban akkor is tény marad: semmivel nincs rosszabb állapotban a magyar munkaerő-
piac, mint bármely másik uniós tagállamé. Álljuk a versenyt a többiekkel. Sőt a visszapattanás úgy történt, hogy kevesebben dolgoznak külföldön és a közfoglalkoztatottak száma is jelentősen csökkent, de a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon jóval többen dolgoznak, mint az előző évben.
(Borítókép: Munkások az Aba nemzetség egykori központja és a királyi alapítású bencés monostor romjainál a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárásán Abasáron 2021. április 12-én. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye. (MTI/Komka Péter)