A Terror Háza Múzeumban rendezett bemutatón Schmidt Mária, a nemrég elhunyt Tőkéczki Lászlót méltatatta a mű megírásáért, megköszönte, hogy oly sok támadás kereszttüzében is megalkotta a Tiszáról szóló könyvet. Az írás értéke abban áll, hogy közel hozza az olvasóhoz a politikust, az embert és a gondolkodót egyaránt
A történészasszony magyarázatot adott arra is, hogy az antikommunista forradalmak után is negatívan ítélték meg Tiszát. Schmidt szerint a kilencvenes évek után is azok az emberek írták a könyveket és az újságokat, tartották kezükben a kulturális életet és a véleményformálás monopóliumát, akik a rendszerváltoztatás előtt is.
Ennek a balliberális elitnek pedig Károlyi Mihály volt az utolsó kapaszkodójuk, akit tudtak magasztalni baloldalisága miatt, mivel Kádár és Kun Béla személye is terheltté vált.
Így Károlyi ellenében Tiszát kellett szidni, és negatív fényben beállítani, ősgonoszként ábrázolni, ezért Tiszára és a munkásságára olyan jelzőket aggattak a balliberálisok mint feudális, reakciós, maradi.
Schmidt Mária elmondta azt is, hogy a baloldaliak egy olyan történelemképpel akarták kifizetni a magyarokat, hogy ugyan voltak hibák 1945 és ’56 között, de utána a reformkommunizmus segítségével szabadabb világ jött, s utána megindult a rendszerváltás.
– De szerencsére mi ezt nem hittük el! –zárta gondolatait a történész.
Balog Zoltán miniszterelnöki biztos is méltatta Tiszát. Szavai szerint még vannak szellemi adósságaink a múlt felé, ami nem a mi szégyenünk, viszont az lenne, ha ezeket nem tudnánk törleszteni. A református lelkész hangsúlyozta, hogy a Terror Háza valamint A XX. Század Intézet értékes munkát végez az ilyenfajta adósságtörlesztés terén, s hozzátette, hogy Tisza István ezen az adósságtörlesztő listán előkelő helyet foglal el.
Fotó: Terror Háza Múzeum
A konzervatív politikus rávilágított, hogy Tiszát gyűlölködő percemberek támadták, s az fájt nekik, hogy a monarchia-korabeli elnöknek sikerült valamit letenni a nemzet asztalára.
„Olyan protestáns államférfi volt ő, aki felelősséggel szolgálta a hazát, Isten dicsőségére és az ember javára dolgozott" – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki felhívta a figyelmet, hogy a magyar közéletben a protestáns politikusok íve Bethlen Gábortól kezdődött és Bethlen Istvánig tartott, de reméli, hogy ez az ív a huszonegyedik században is tovább folytatódik majd.
Beszédében kiemelte, hogy Tisza István egy mérsékelt ember és szikár alak volt, aki vállalta a halált, hiszen úgy érezte, hogy a széteső kort követő újjáépítésben már nem lett volna olyan szerepe, mint az előtt.
Balog Zoltán nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Tiszáról közéleti díjat nevezzenek el, de hangsúlyozta, hogy előtte rendbe kell tenni az egykori miniszter emlékművét.
Borítókép: Terror Háza Múzeum
