Négyszázezer forintot meghaladó átlagos budapesti lakásbérleti díjakról, több mint 43 százalékos éves alapú albérletár-emelkedésről számolt be egy Magyarországon és szakmai körökben is ismeretlen portál. A Világgazdaság hiteles forrásból tájékozódva járt utána az adatoknak, amelyekből egész másfajta valóság rajzolódik ki. Az ingatlan.comvezető gazdasági szakértője a lapnak úgy nyilatkozott, fenntartásokkal kell kezelni a számokat, releváns információk hiányában nem lehet pontos képet festeni egy piacról. Már csak azért is, mert a felmérés eredménye pár száz budapesti ingatlanhirdetés adataira támaszkodik, miközben a piacvezető portál adatbázisában több mint 13 ezer kiadó budapesti lakáshirdetés szerepel .
Hiteles adatok, a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexe szerint szerint idén júliusban országosan 13, a fővárosban 14 százalékkal voltak magasabbak az albérleti díjak, mint egy évvel korábban. Júliusban 240 ezer forint volt a kiadó lakások bérleti díjának középértéke, szemben az állítólagos nemzetközi felmérés alapján közölt 440 ezer(!) forinttal. Hamarosan közzéteszik az augusztusi adatokat is, egyelőre annyit lehet tudni, hogy időközben tetőztek az albérletárak, amelyek átlaga szintén jóval alatta marad a 440 ezernek, várhatóan nem lépi át a 235 ezer forintot.
A bérbeadóknak is muszáj alkalmazkodniuk a fizetőképes kereslethez – jegyzi meg a cikk, emlékeztetve arra, hogy idéntől indult drágulás, tavaly ugyanis többen nem mertek emelni, hiszen akkor még nem lehetett tudni, hogyan alakulnak a rezsidíjak. Egy példát is hozott a szakértő, Budapesten az egyszobás lakásokat a tulajdonosok tavaly nyáron 150 ezer forintért, idén nyáron 170 ezer forintért hirdették kiadásra, ami 13,3 százalékos éves áremelkedés. Ez a díj jóval a 2020. januári csúcs felett van, azonban látható, hogy az albérletek nem pont az infláció mértékével drágultak.
A kiadó lakások hatvan százaléka egyébként bútorozott. a teljes elemzés ide kattintva olvasható.
Borítóképünkön költöző fiatalok, fotó: Shutterstock
