A tudósok hangsúlyozták, hogy a kísérlet során a levágott disznók agya semmit sem érzékelt, és az állat nem is nyerte vissza tudatát. Orvosi értelemben "ez nem élő agy" – jelentette ki Nenad Sestan, a Yale Orvosi Egyetemének tudósa a Nature csütörtöki számában megjelent tanulmány egyik szerzője.
Bioetikai kérdések
A kutatók azt is leszögezték, hogy nem is volt szándékukban megkísérelni a levágott fejű disznók tudatának újraélesztését.
A kutatás mégis egy sor bioetikai kérdést hozott a felszínre, köztük az agyhalál definíciójának problémáját és azokat a lehetséges következményeket, amelyek a szervadományozással kapcsolatos protokollt érintik.
A kutatás eredményei a szerzők szerint nem hoztak konkrét klinikai áttörést az emberek számára. Ugyanakkor az agyhalállal kapcsolatos, régóta érvényben lévő alapvető meghatározásokat sikerült cáfolniuk, köztük azt is, hogy a létfontosságú sejtaktivitás visszafordíthatatlanul megszűnik másodpercekkel, percekkel az után, hogy a sejtek oxigén és vérellátása megszűnik.
Már csak az a kérdés, hogy fenn tudják-e tartani a sejtműködést
A Yale kutatói 32 vágóhídon levágott sertés fejét használták a kísérletben. A tanulmány szerint a sertések agyába négy órával a fej levágása után pumpáltak speciális művért. Az agy nem mutatott olyan elektromos aktivitást, ami arra utalt volna, hogy a tudat visszatért volna, de hatórás pumpálás után a tudósok megállapították, hogy az agy bizonyos területén a beavatkozás hatására újra életre keltek a sejtek, míg a nem kezelt agysejtek pusztulásnak indultak.
Amikor kiemelték a neuronokat a kezelt agyból, és elektromosan stimulálták azokat, a sejtek reakciója azt jelezte, hogy éltek.
Megvizsgálták a mesterséges vért is, amelyet a disznók agyába pumpáltak, az után, hogy kivezették belőle, és kiderült, hogy az agy sejtjei felvették a vércukrot és az oxigént és szén-dioxidot termeltek, ami szintén annak jele, hogy működtek.
Az is kiderült a kísérletben, hogy a véredényeket tágító gyógyszerre is reagáltak a kezelt agy véredényei.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy ha hat óránál tovább kezelik az agyat, vajon fenn tudják-e tartani a megfigyelt sejtműködést.
Borítófotó: Nenad Sestan, a Yale Orvosi Egyetemének tudósa; mikroszkópikus felvétel az újraélesztett sertés agysejtekről (medicine.yale.edu)
