A 2000-es években Gérard Mourou francia lézerfizikus fogalmazta meg először, hogy Európában is létre kellene hozni egy hatalmas lézeres kutatóintézetet. Az EU-tagállamok döntése alapján „osztott kutatási infrastruktúra” formájában, három helyszínen valósult meg a fejlesztés: a szegedi mellett Csehországban és Romániában épült fel egy-egy kutatóintézet. A cseheknél főleg részecskegyorsítással, a románoknál elsősorban nukleáris fizikával foglalkoznak. Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) a tudományos kutatói és ipari alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára biztosítja a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecskeimpulzusok egyedülálló kombinációját a csongrádi megyeszékhelyen.
– A szegedi lézeres kutatóintézetben alapkutatások folynak, amelyek során a fény és az anyag kölcsönhatását vizsgáljuk nagyintenzitású ultrarövid, vagy éppen ultragyors fényimpulzusok segítségével – magyarázza Lehrner Lóránt, a projekt megvalósítását végző ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az első külföldi kutatócsoportok már kísérleteket végeznek az ELI-ben, ők a közép-infravörös és a nagy ismétlési frekvenciájú lézerekkel dolgoznak.
Amennyiben egy kutatócsoport az ELI-ALPS lézereit vagy másodlagos forrásait kívánja használni, először is egy kutatási tervet kell benyújtania a három ELI-pillér koordinációjáért felelős európai kutatási infrastruktúra konzorciumhoz (ELI European Research Infrastructure Consortium). Ott egy szakmai bizottság dönt arról, hogy melyik helyszínt javasolja a kísérletek elvégzésére. Ha Szegedre esik a választás, az ELI-ALPS fizikusai és mérnökei fogadják az adott csoportot, a kutatási igénynek megfelelően beállítják a berendezéseket és együttműködnek velük a kísérlet során.
– Közel háromszáz munkatársammal együtt azon dolgozunk, hogy a hozzánk érkező hazai és nemzetközi kutatócsoportok világviszonylatban egyedülálló berendezéseken végezhessék el kísérleteiket – mondja Lehrner Lóránt. Ezzel járulunk hozzá ahhoz a hosszú folyamathoz, amely során a kutatócsoport a nálunk gyűjtött mérési eredmények alapján publikálja következtetéseit. Ez az alapja azoknak a gyakorlati kutatásoknak, fejlesztéseknek, amelyek érzékelhető változást hoznak a hétköznapi életben az ipar, az orvostudomány, vagy éppen a környezetvédelem terén.
A mintegy 240 millió Euro, azaz több, mint 70 milliárd Ft összköltségű projekt 85%-át az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja, míg 15%-át a Magyar Állam biztosítja.
