Az Alapjogokért Központ pénteken az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében azt írta, bár a jelentés alcíme alapján elvileg a demokráciák világméretű visszaszorulását tárgyalja, a részletes szövegből kiderül, hogy valójában a nyílt társadalmon és bevándorláson alapuló liberális demokráciák térvesztésén "kesereg".
A Freedom House szerint a demokráciákra leselkedő valódi veszélyt az antiliberális populista mozgalmak jelentik, amelyek "bűne", hogy megvédik a nemzeti szuverenitást és a hagyományos nemzeti értékeket, miközben elutasítják a migrációt, és szigorú, akár büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be a bevándorlás megakadályozásáért. Az antidemokratikusnak nevezett politikai erők közé sorolják nemcsak Magyarországot vagy Lengyelországot, hanem az amerikai, az ausztrál, a cseh, az izraeli, a szlovák és az osztrák kormányzatot is, azaz éppen azon államokat, melyek elutasították az ENSZ globális migrációs paktumát – olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében.
Emlékeztettek: Magyarországgal szemben a jelentés erősen kritikus és a "részben szabad" országok kategóriájába sorolta át. Ezzel Magyarország hátrébb került, mint India, ahol mindennapos a nők ellen elkövetett tömeges szexuális erőszak és több területen informálisan továbbra is él a kasztrendszer, vagy mint Dél-Afrika, ahol rendszeresek a fehér kisebbség ellen a nyílt utcán elkövetett gyilkosságok – fűzték hozzá.
A központ nemcsak a jelentés tartalmát, hanem a módszertanát is kifogásolja, mivel véleményük szerint számszerűsít olyan, politikailag is nehezen leírható fogalmakat, mint a szabadság vagy a demokrácia, ezen kategóriák teljesítését pedig – tekintet nélkül a világ országainak eltérő kulturális, történeti, gazdasági és politikai hátterére, adottságaira – univerzálisan számon kéri.
Ezen kategóriák a Freedom House módszertanában ráadásul nem is semlegesek, hanem ideológiailag szintén telítettek: saját bevallásuk szerint ugyanis alapfeltételezésük, hogy az emberek számára a liberális demokráciák a legjobbak, amelyekhez legkönnyebben a bevándorlási jog korlátlan garantálásával és a nyílt társadalmakban való bizalom visszaállításával lehet eljutni – tették hozzá az elemzésben.
Az Alapjogokért Központ véleménye szerint az országok rangsorolásának módszertana nélkülöz mindenfajta objektivitást, a Magyarországgal szembeni kritikákban pedig keveredik a politikai-világnézeti ellenszenv és a ténybeli-jogi tájékozatlanság.
Példaként említették, hogy a jelentés egyik legfőbb "vádpontként" a magyar menekültügyi rendszer szigorítását és a déli határkerítés felállítását jelöli meg, amelyek "kifejezetten megnehezítették a menekültügyi kérelmek benyújtását", de demokráciával összeegyeztethetetlennek tartják a "Stop, Soros!" törvénycsomagot is. A Freedom House kifogásolja továbbá, hogy Magyarország alaptörvénye utalást tartalmaz a keresztény kultúrára, a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként definiálja, vagy hogy a genderszaktól megvonták az akkreditációt. Ténybeli tévedés – tették hozzá a gyorselemzésben -, hogy az Alkotmánybíróság tagjait a kormány nevezné ki, mivel a tagokat 1990 óta kétharmados többséggel a magyar Országgyűlés választja, de a közigazgatási bíróságok bíráinak kinevezési eljárásával sincs tisztában a Freedom House, valamint – bár szintén kritizálják – láthatóan egyáltalán nem olvasták az új gyülekezési törvényt vagy a választási rendszerre vonatkozó szabályozást.
Közölték, az Alapjogokért Központ jövő héten részletes elemzésben is foglalkozik a jelentéssel.
Borítófotó: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója megnyitó beszédet mond az Alapjogokért Központ Magyarország és a "7-es cikkely" című konferenciáján a fővárosi Danubius Hotel Gellértben 2018. november 22-én. (MTI/Illyés Tibor)
