Lényegében megszűnt az építőanyag-hiány Magyarországon, elegendőnek bizonyult az export regisztrációja, nem volt szükség az állami elővásárlási jog alkalmazására sem. A hazai gyártók belföldön értékesítették termékeiket. Eközben esik a fő nyersanyagok világpiaci ára.
Újabban átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban juthatnak a legtöbb építési termék előállításához szükséges fához, műanyaghoz és acélhoz az építőanyag-gyártók,
ami máris, de legkésőbb néhány hét múlva megmutatkozhat a végtermékek fogyasztói árának csökkenésében is – tájékoztatta a VG-t Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, aki a Masterplast Nyrt. elnökeként belülről is rálát a piaci folyamatokra.
Hozzátette: ha továbbra is lesz elég áru, akkor a gyártók az alapanyagárak csökkenését érvényre fogják juttatni a piacon, és a kereskedők szándéka is az, hogy ahol lehet korrigálni az árakat, ott induljon el az árcsökkenés.
A belpiaci áruhiány megszüntetésében volt szerepe a kormány által bevezetett exportregisztrációs rendszernek, mert hatására a legtöbb gyártó korrigálta a piaci prioritásait, magyarul: sokkal több építőanyag maradt belföldön, mint korábban – mondta a tagozat elnöke a gazdasági lapnak.
Úgy tudja, hogy az állami elővételi joggal sem kellett élni, maradt a belpiacon elég betonacél, és a faáru importja is folyamatossá vált az Egyesült Államok és Kanada vámvitájának elcsitulásával, miután megszűnt a külpiaci áruhiány. Mindezek nyomán a piaci szakértő szerint nem várható az unión belüli export, illetve árumozgás további korlátozása,
elég lesz érvényben tartani a célravezetőnek bizonyult kiviteli regisztrációs rendszert.
A cikk szerint egyértelműen érezhető, hogy megszűnt a szektorban az általános áruhiány, lecsengett a tartós és drasztikus áremelkedések időszaka. A kőzetgyapot kivételével nincs olyan termékkör, amelyhez ne lehetne biztonságosan hozzájutni, bár több termék szállítási határideje hosszabb, mint korábban volt. Az árak korrekciója egyelőre kismértékű, hiszen csak az alapanyagok ára mérséklődött.
Tibor Dávid szerint a konszolidáció első lépéseként legkésőbb három-négy hét múlva megmutatkozik a végtermékek fogyasztói árában is az acél és a műanyag alapanyagok árának átlagosan 10, valamint a fa árának 15 százalékos esése.
Az utóbbinak a hatása már jelentkezett is a kiskereskedelmi árlistákban.
Mivel azonban a feldolgozott termékek még a régi áron vett készletekből készülnek, a végszámlában nem a teljes alapanyagár-csökkenés jelentkezik majd, hanem csak az önköltségben arányosan szereplő része – hangsúlyozta a tagozati elnök.
Az építőanyag-piaci szereplők között az elmúlt hetekben intenzív és átfogó versenyfelügyeleti, fogyasztóvédelmi és adóhatósági ellenőrzés zajlott, a feltárt – például jelölési – hiányosságok kiküszöbölésén a gyártók és a kereskedők közösen dolgoznak – közölte Tibor Dávid.
A gyorsított ágazati vizsgálat feltárta, hogy az építőanyag-kereskedelem olyan, sokszereplős piac, amelyen élénk a verseny, és senkinek sem alakult ki dominanciája, bár a sok kicsi mellett több erős, nagy cég is jelen van.
Az építőanyagárak lefelé is elmozdulhatnak, noha a közelmúlt tetemes áremelkedése után aligha csökkennek vissza a régi szintjükre,
további mérséklődésükre azonban lát esélyt a tagozat elnöke. A kínálat mostanra felzárkózott a kereslethez, amely a járvány után gyorsan újraindult nemzetgazdaságok miatt ugrott meg hirtelen, áruhiányt és áremelkedést okozva.
Az elmúlt időszak tanulságai alapján is még hangsúlyosabb és időszerűbb a hazai építőanyag-gyártó kapacitás fejlesztése, e szándék egyébként már a pandémia előtt megfogalmazódott nemzeti építésgazdasági stratégiában is szerepel.
A kormány által nemrég elfogadott 200 milliárd forintos támogatási csomaghoz egy speciális tőkealapon keresztül juthatnak majd a gyárfejlesztésre vagy -vásárlásra készülő magyarországi vállalatok.
Ez a jelenleg 90 százalékban külföldi tulajdonban lévő építőanyag-gyártásban a hazai részesedés növelését és a külpiaci kitettség csökkentését is szolgálja.
A lehetséges beruházók számára sorsdöntő az otthonteremtési és -felújítási támogatási programok meghosszabbítása, mert a kereslet öt-tíz éves tervezhetőségére van szükségük – szögezte le Tibor Dávid. A kapacitások mindenekelőtt a szigetelőanyag-iparban, és az épületenergetikai szempontok felértékelődése nyomán a napenergia hasznosításának területén bővülhetnek, a kereslet várható növekedése miatt.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
