Gyurcsány-ellenesség – úgy látszik nemcsak a jobboldalon utáltatta meg magát az egykori miniszterelnök egy életre, hanem már az MSZP-ben is. Kicsit későn eszméltek ugyan magukra, és úgy tűnik, még kisebbségben is vannak pártjukban, de kétségkívül elindult valami.
A hangos antigyurcsányista vonalat először még Mesterházy Attila próbálta képviselni, aki 2013-ban nem volt hajlandó összefogni a pártot 2011-ben elhagyó (sokak szerint eláruló) Gyurcsánnyal. A bukott miniszterelnök azonban az akkori baloldali nyugdíjasfrontot maga előtt tolva az MSZP és az Együtt mellett kizsarolta a részvételét az összefogásban.
Meg is lett az eredménye a közös listának és a koordinált egyéni jelöltállításnak: a baloldal hatalmasat bukott a választáson. Az égés miatt Mesterházy 2014 után visszavonulót fújt, azóta is alig-alig szerepelt, Bajnai Gordon meg inkább végérvényesen hátat fordított a politikának, még a parlamenti mandátumáról is lemondott 2014-ben. Nem úgy mint Gyurcsány, aki DK-s párttársaival közösen független képviselő lett, majdnem frakciót is tudott alapítani. Azóta is sütkérezik a médiában, láthatóan élvezi, hogy mindenki kíváncsi rá. Az öt százaléknyi rajongója pedig a közvélemény-kutatások szerint bejuttatná pártját egyedül is a parlamentbe. Igaz, ezt biztosan nem tudhatjuk, hiszen egyedül még soha nem mérette meg magát egy választáson sem, de az adatok kiváló zsarolási potenciált szolgáltatnak neki az MSZP-vel szemben. Most is képes volt például megosztani a szocialistákat, ennek kárát Botka László látta. Magyarul Gyurcsány lett a szocialisták új SZDSZ-e.
A második, és a nézeteit a nyilvánosság előtt is vállaló antigyurcsányista a már említett Botka volt. Már februári kampánynyitóján alaposan leforrázta a Gyurcsány-hívő szocialistákat, amikor arról beszélt, a 2010 előtti kormányzás megmutatta, hogy zsákutca. Szerinte a Gyurcsány (illetve Gerhard Schröder, és Tony Blair) által képviselt harmadik utas szociálliberalizmus úgy, ahogy van a szemétkosárba való, és Gyurcsányt arra biztatta, húzzon el a közéletből.
De azok az MSZP-sek, akik biztos parlamenti mandátumot (nem kormányzati szerepvállalást) reméltek, megijedtek a botkai vonaltól. Meg is kezdődött a fúrása párton belül, miközben ő a médiában is beleállt a csatába Gyurcsánnyal. Végül szisztematikusan hétről hétre, hónapról hónapra felmorzsolták az idegeit.
Botka távozása után néhány héttel ugyancsak belebukott a gyurcsányistákkal való küzdelembe a párt kommunikációs igazgatója, Nyakó István, aki nem vette észre, hogy már nem pálya belerúgni a DK-ba. Egy Gréczy Zsolt-ellenes közleménye miatt Molnár Gyula elnök rögtön felmentette a munkavégzés alól.
Kérdés, hogy Molnár mit tesz majd Bárándy Gergellyel, akinek szaktudása, megszólalásai bizonyosan nagyon hiányoznának a szocialistáknak. Ettől függetlenül az MSZP jogi szakpolitikusának már nem biztos, hogy befutó hely jut majd a párt, vagy a közös MSZP-DK listáján. A minap ugyanis az ELTE-n vitatkozott Gulyás Gergely fideszes frakcióvezetővel, és lehúzta a keresztvizet Gyurcsányról. Ilyeneket mondott: örülne, ha Gyurcsány nem szerepelne egy esetleges közös listán, és jó lenne, ha Gyurcsányban lenne belátás, és hátrébb lépne. “Nem értek egyet azzal, amit csinál, nem akarom visszahozni Gyurcsányt” – mondta a meglepett nézőközönség előtt.
Gyülekeznek tehát a szocialistáknál azok, akik ma már Gyurcsányt látják a baloldal legnagyobb kerékkötőjének. Nem kizárt, hogy az elvtársak már 2018 utánra, egy feltételezhető választási vereség utáni időszakra gyúrnak. Nehéz dolguk lesz, hiszen mostani nyilatkozataik miatt bizonyosan nem fognak a baloldali lista olyan helyeire kerülni, ami parlamenti mandátumot biztosítana a számukra. Viszont az egyértelmű, hogy a Gyurcsány-ellenesség egyértelműen és hangosan megjelent az MSZP-ben. Egy újabb választási bukta még azt is eredményezheti, hogy a párt megszűnik – ahogy azt korábban Molnár Gyula pártelnök sem zárta ki -, vagy szakadni fognak. Egy biztos, ami a rendszerváltás után nem sikerült, 2018-ban bekövetkezhet, elindulhat a baloldal tisztulási folyamata. Jobb később, mint soha.
