Az új egyetemi intézethez több akkumulátor gyártásban, fejlesztésben jártas külföldi szakember is csatlakozik. A kutatások a technológia további zöldítését és hatékonyabbá tételét fogják szolgálni, és a környezet állapotának változásait mérő monitoring rendszer által szolgáltatott adatokra fognak támaszkodni.
A rektor értékelése szerint az energiatermelés-, energia raktározás kulcskérdés, nem véletlen, hogy a fenntarthatóság, a megújuló energiákra épülő gazdaság, a zöldítés ma minden magát valamire tartó országnak, kormánynak, szervezetnek a programja. Ebbe beleértendők a betelepülő nagyüzemek, és maga az egyetem is, ahol „meglehetősen jól felszerelt kutatócsoportok figyelik árgus szemekkel, hogy a Debrecenben rohamosan növekvő iparosítás kapcsán mi történik a levevővel, mi történik a talajban, a vízben, mennyire sikeres a biodiverzitás megőrzése.”
A dél-koreai EcoPro épülõ katód gyára Debrecenben Fotó: MTI/Balázs Attila
Szilvássy Zoltán tájékoztatása szerint a betelepülő akkumulátorgyártók is világossá tették, hogy érdekeltek a zöldítésben, amikor megállapodást kötöttek a várossal és az egyetemmel a környezetvédelmi kérdések kezeléséről, illetve, az egyetemi akkumulátor kutató intézet felállításáról. – A laboratórium lehetőséget teremt majd arra, hogy a technológiai folyamatok indikátorai alapján segítsünk észlelni, ha a gyár területén kívül valami nem megfelelően történik, és közösen, a technológia átalakításával biztonságosabbá és hatékonyabbá tegyük a termelésüket.
Az egyetemi vezető úgy látja, „Debrecenben minden együtt van ahhoz, hogy pro aktív módon védjük a környezetet és előre vigyük az ipari termelést.” Ahogyan a BMW az autógyártásban, úgy az idetelepült kínai gyártók anyacégei éltechnológiát képviselnek a saját területükön, és amellett, hogy benne vannak a globális TOP10-ben, otthon is élen járnak a zöldítésben, élen járnak a kínai megújuló energia felhasználásban. Erre szükség is van, hiszen a távol-keleti országban nagyon is kiemelten kezelik ezt a kérdést. Több tízezer négyzetkilométer területű napelem parkok vannak, teletűzdelve szélerőművekkel, a megtermelt energia jelentős részének felhasználása pedig, a közlekedésben történik. Az ott futó mintegy 400 millió autónak ugyanis, mintegy 20 százaléka elektromos, míg Európa 250 millió autójából csak 4 százaléknyi az.
Cink-levegő akkumulátor kutatásaival egyébként maga a Debreceni Egyetem is éltechnólógát képvisel. Ennek korábbi változatai már használatosak a hallókészülékekében, szemészeti területeken. A mostani kutatások azt célozzák, hogy e szilárd test akkumulátorok a jelenleginél nagyságrendekkel többször legyenek tölthetőek, illetve, méretük is kisebb legyen.
Kun Róbert a Magyar Akkumulátor Szövetség K+F+I vezetője az akkumulátoripar a zöld energiaátmenet kulcskomponensének nevezte. Kiemelte, hogy bár az elektrokémiai energiatárolás fejlesztése meglehetősen gyorsan halad előre, és bár még csak a forradalmi előrelépést hozó – és Nobel-díjat érő – lítiumionos megoldás utáni második generációs fejlesztések eredményeit tükröző akkumulátorok még csak most kerülnek piacra, tíz éven belül számolni kell az ötödik generáció belépésével is. A gyártók jelzései és tudományos publikációk azonban azt támasztják alá, hogy az akkumulátor gyártás réteges technológiája a későbbiekben sem változik, így teljesen megalapozatlanok azok a félelmek, amik szerint a most épülő gyárak rövidesen haszontalanok lesznek.
A Zöld Életre Valók program keretében a nagyközönség is ízelítőt kapott az e-mobilitásjövőjéből, ami már sokkal inkább jelen. A gyerekeket játékos közlekedésbiztonsági oktatásra várták, ahol az elméleti felkészítést következően rollerekkel, elektromos motorokkal és egyéb közlekedési eszközökkel vehették birtokba az ideiglenes KRESZ-pályát. Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a zöld átállásban rejlő lehetőség már velünk van, ahogy a jövő technológiája is, és arra vár, hogy kipróbáljuk.
Borítókép: illusztráció, kínai autoakkumulátorok/Fotó: AFP
