„Az akkumulátor-iparágat a karbonsemleges gazdaságra való átállás egyik kulcstechnológiájának tartjuk, ezért született az a döntés, hogy külön cselekvési tervet és egy erre épülő stratégiát dolgozunk ki„
– mondta a Figyelőnek Kaderják Péter, az innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója a közelmúltban jóváhagyott magyar akkumulátorstratégiáról. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban a közelmúltban bemutatott Nemzeti tiszta fejlődési stratégiára, amelyből kiderült: a klímasemlegesen működő magyar gazdaság kialakításának óriási az invesztíciós igénye, hiszen
a következő három évtizedben évi mintegy 2,5 milliárd eurónyi többletberuházásra lesz hozzá szükség.
A dokumentum ugyanakkor arra is rámutatott, hogy összességében profitálni fog belőle hazánk. Ennek a zöldátmenetnek – az energiafelhasználásunk hatékonyságának folyamatos javítása mellett – két kulcsterülete a villamosenergia-szektor dekarbonizálása és a közlekedés zöldítése. Előbbinél kiemelt fontosságú a megújulóenergia-termelés, ahhoz viszont, hogy ez biztonságosan működhessen, elengedhetetlen lesz a hazai áramtárolási teljesítmény bővítése.
Fotó: Vladimka production, PuzzlePix/Shutterstock
S itt jön a képbe az akkumulátorgyártás további fejlesztésének a szükségessége. De ennél nagyságrendekkel nagyobb keresletet támaszt majd a modern akkuk iránt az elektromobilitási szegmens – vázolta az alapvetéseket a főtanácsadó, jelezve, hogy mindezek miatt a világban ma óriási verseny zajlik a technológiai tudásért és a gyártási kapacitásokért. Magyarország pedig nem szeretne lemaradni e versengésben.
A hazai kiinduló pozíció – az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően – nem rossz, sőt.
A közgazdasági végzettségű, korábban energiahivatali elnökként és energiaügyi-klímapolitikai államtitkárként is dolgozott Kaderják Péter idézte az elektromos akkumulátorok előállítására vonatkozó Bloomberg-rangsort, amelyben Magyarország globálisan a tizenkettedik helyen áll, Európában pedig – Lengyelország és Németország mögött – a harmadik a cellagyártói kapacitásokat figyelembe véve. A kontinensen egyébként jelenleg az látszik, hogy Skandinávia, Németország, valamint Kelet-Közép-Európa lesz a három akku-előállító centrum. Hazánkba 2015 óta több mint ötmilliárd eurónyi befektetés érkezett ebbe a szektorba, amelyben már több mint 14 ezer álláshely jött létre. A főtanácsadó egy még kifejezőbb adatot is említett, mely szerint az elektromobilitás területén földrészünkön jelenleg évi 50 gigawattórás a kapacitásigény, s ennek mintegy felét a magyarországi termelés biztosítja.
De a becslések szerint a kereslet robbanásszerűen nő majd az e-autók és -buszok terjedésével, s már 2025-re megtízszereződik a szükséglet Európában.
Nálunk az ágazat zászlóshajója két dél-koreai nagyvállalat: a Samsung SDI és az SK Innovation. Előbbinek Gödön, utóbbinak Komáromban működik a központja, és egyre nagyobb a hazai beszállítói körük. Ráadásul idehaza rendkívül fejlett a járműipar is, amelyben ugyancsak megfigyelhető az e-mobilitás irányába történő átalakulás. Ez pedig még inkább húzhatja magával az akkumulátoripart. Sőt, a kettőnek erősítenie kell egymást. Ezenkívül mind erősebb a napelem-telepítési kedv, köszönhetően a költségek drasztikus csökkenésének, ami úgyszintén növeli a tárolóként szolgáló aksik iránti igényt, s nemcsak az ipari, hanem a jövőben várhatóan a háztartási szektorban is – fejtette ki a szakember. Hozzátette: már ma is megéri, ha a kereskedelmi méretű napelemparkot akkuval együtt építik ki, így túltermelés esetén sem vész el a megújuló energia, és a termelés menetrendezése is hajszálpontossá tehető.
A teljes cikk a Figyelő ma megjelent számában olvasható.
(Borítókép: Kallus György)
