A héten kedden közli a KSH az ipari termelői árak decemberi alakulását, míg szerdán a novemberi külkereskedelmi termékforgalom második becslését és a kereskedelmi szálláshelyek decemberi forgalmát hozza nyilvánosságra. Novemberben az ipari termelői árak esetében meglepő fordulat következett be: az előző havi dinamikus, 3,7 százalékos havi alapú árnövekedést 0,8 százalékos mérséklődés követte. A változásnak azonban könnyen érthető okai vannak: az októberi jelentős emelkedést az új gázév indulása, míg a novemberi mérséklődést a forint erősödése okozta – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, az ipari termelői árak éves alapú növekedése azonban még így is jelentős, 37,0 százalékos volt, amelyben az energia- és alapanyagárak emelkedése mellett a forint éves alapú gyengülésének volt elsősorban szerepe. Decemberben az éves alapú drágulás továbbra is számottevő maradhatott, míg havi alapon stagnálhattak vagy esetleg kismértékben csökkenhettek az árak.
Egyértelműen nőtt a magyarok utazási kedve és a külföldi vendégek is visszatértek, a decemberi forgalomról szerdán érkeznek adatok
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország / Karnok Csaba
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma novemberben kedvezően alakult, éves alapon 7,8 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldi vendégeké 1,6, míg a külföldieké tizenöt százalékkal nőtt. Utóbbi mutatja a nemzetközi turizmus koronavírus utáni fokozatos újjáéledését. Kedvező az is, hogy az előző hónapok mérséklődése után emelkedni tudott a belföldi vendégéjszakák száma is, azaz a magyaroknak ebben a hónapban nemcsak a külföldi utazási kedve haladta meg az egy évvel korábbit. A decemberi adatok leginkább azért lesznek érdekesek, mert rámutatnak, hogy mennyire alakult erősen a vendéglátóhelyek forgalma az ünnepi időszakban.
A novemberi külkereskedelmi adatok az első becslésben meglepően magas, 1,3 milliárd eurós hiányt mutattak az export euróban számított értékének 18, illetve az import értékének 29 százalékos bővülése mellett. A szerdai adatközlésből egyrészt kiderül, hogyan alakult az export és az import volumene, valamint hogy milyen tételek okozták novemberben az egyenleg romlását – ismertette RegősGábor.
Az Eurostat a héten két kulcsfontosságú adattal jelentkezik – emelte ki a szakértő. Kedden jelenik meg a negyedik negyedéves GDP, míg szerdán a januári infláció gyorsbecslése. A harmadik negyedévben negyedéves alapon mind az eurózóna, mind az Európai Unió gazdasági növekedése lassult: az előbbié 0,8-ről 0,3 százalékra, míg az utóbbié 0,7-ről 0,4 százalékra, ezzel az éves gazdasági bővülések 2,3, illetve 2,5 százalékot tettek ki. A legnagyobb kérdés most az, hogy a negyedik negyedéves növekedés az előző negyedévhez viszonyítva a pozitív tartományban tudott-e maradni, ami abból a szempontból is érdekes, hogy sikerül-e elkerülni a technikai recessziót az energiaválság során.
A szerdán megjelenő előzetes inflációs adatokból kiderül, hogy tudott-e tovább csökkeni az eurózóna inflációs rátája. Decemberben az előző havi 10,1 százalékról 9,2 százalékra mérséklődött a mutató értéke, amelyben viszont az energiaárak csökkenése játszott szerepet, az azon kívüli tételek még gyorsulást mutattak. Fontos kiemelni továbbá, hogy igen nagy szóródás alakult ki az egyes tagállamok között. A januári adat az év eleji átárazások miatt különösen is nagy jelentőséggel bír, hiszen azok érdemi indikátorai lehetnek az éves inflációnak is.
Szerdán ülésezik az Európai Központi Bank Monetáris Tanácsa. Bár felröppentek egyes hírek, miszerint az EKB lassít a szigorítás ütemén, ezt legkorábban márciusra várjuk, így nagy valószínűséggel ismét egy, az eredeti terveknek megfelelő, 50 bázispontos emelést hajt végre az eurózóna jegybankja. Így a betéti kamat 2,5 százalékra növekedhet. A kisebb emelés mellett az eurózóna inflációjának mérséklődése szólt volna. Ugyanakkor a mutató még mindig bőven a 2 százalékos jegybanki cél fölött van, a csökkenésben pedig leginkább az energiaár-növekedések bázisba kerülése játszott szerepet – ezt támasztja alá, hogy az energiaárak nélkül számított infláció 7,0 százalékról 7,2 százalékra gyorsult.
Szintén szerdán derül ki, tudott-e csökkenni az eurozóna inflációs rátája
Fotó: Luis Benevides / MTI/AP
Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a Fed Nyílt Piaci Bizottsága. Legutóbbi ülésén a testület a kamatot 50 bázisponttal a 4,25-4,5 százalékos sávba emelte. A Fed esetében a szigorítási ütem lassítása várható, az emelés legvalószínűbb mértéke 25 bázispont. Bár a Fed késve, csak 2022 márciusában állt neki a monetáris politika szigorításának, az infláció az elmúlt időszakban már csökkent, értéke 6,5 százalékot tett ki decemberben. Természetesen az év eleji átárazások miatt a januári inflációs adat itt is nagymértékben meghatározza az inflációs folyamatokat, azonban az európainál kisebb pénzromlási ütem és a magasabb alapkamat lehetővé teszi a lassítást. Ez az euró és ezen keresztül a forint árfolyamának erősödésével járna.
Borítókép:
