Idén folytatódik az európai turizmus átrendeződése. A tavalyi tunéziai, törökországi és egyiptomi merényletek után sok európai a válság miatt inkább az olcsó Görögországba, vagy a biztonságos Portugáliába és Spanyolországba megy nyaralni.
Nem tett jót a török idegenforgalomnak az erdoğani vezetés kardcsörtetése, a németek és hollandok lenácizása, vagy éppen a tömeges letartóztatásokról sugárzott képek a a tévékben. Idén legalább harmadával kevesebb német és osztrák turistára számíthatnak, akik máshol, jellemzően a Földközi-tenger nyugati medencéjében nyaralnak az idén.
Ami az egyiknek kiesés, az a másiknak nyereség. A spanyol nemzetgazdaságot húzza a turisták megnövekedett áradata, kedvező mellékhatásként a sokáig rekordmagas (különösen ifjúsági) munkanélküliség is csökkent. Akkor miért tüntetnek a spanyolok a turisták ellen? — kérdezhetjük jogosan.
A választ Velencében találjuk meg, ami a nemzetközi turistaellenes mozgalom “kedvenc” hivatkozási alapja. Idővel a belvárosból kiszorultak az őslakosok, mert a házakra és lakásokra szükség volt a megnövekedett turisaforgalmat kiszolgáló szállodák, panziók és lakáshotelek számára. Az ilyen kereslet miatt az egekbe szökő ingatlanárak és lakbérek miatt sokan eladták belvárosi lakásukat, míg mások a magas árak miatt már nem tudtak ugyanott lakást vásárolni.
Ez a folyamat a lagúnák városában már 20 éve lezajlott, hiába próbálták a hátizsákos és egynapos turizmust visszaszorítani, és a minőségi (azaz kevesebb embert mozgató) turizmus irányába elmozdulni.
Most a népszerű spanyol városok, szigetek vagy tengerparti szakaszok lakásai és házai kerültek az érdeklődés célkeresztjébe, ott indult el egy érezhető árnövekedés. Az őslakosok a velencei rossz példa megismétlődésétől tartanak, és nem akarják megszokott negyedeiket elhagyni, hogy a városokon kívül, legtöbbször újonnan épített egyenlakásokba kelljen költözniük, ahol nem ismerik se a szomszédokat, ráadásul mindent elölről kellene kezdeniük. Új törzskávéházat, családi orvost, zöldségest, autószerelőt és ki tudja még mi mindent kell keresniük, a régi barátok helyett újakat kellene találniuk.
Ami a fitalabbaknak még menne, számos közép- és szépkorú számára megszokott életének fenekestül való felforgatásának rémképét jelenti. Ameddig lehet, maradnának, ezért tiltakoznak.
A brit Daily Mail tudósítása szerint Barcelonában fekete símaszkos városi gerillák tiltakozásul kiszúrták egy városnéző busz kerekeit, és a szélvédőre festékkel azt ítrták, hogy “A turizmus megöli a városnegyedünket!”.
A Welt arról számol be, hogy Mallorcán a városi turisztikai hivatal ajtajára ragasztották ki a “Zárva!” feliratot, így tiltakozva a turizmus kiszorító hatása ellen.
Persze nyugaton nem csak a turisták szorítják ki a belvárosokból és ferkventáltabb környékekről az őslakosokat. Nyugat-Berlin korábbi peremkerülete, a javarészt alternatív fiatalok és törökök által lakott Kreuzberg az újraegyesítés után ismét a város központja lett, ami felértékelte a lakásokat. Azóta a “gentrifikáció” néven ismert folyamat jegyében a szegény és idős őslakosok lakásait a tehetős középosztály vásárolja fel, vagy veszi ki, kiszorítva őket a városi gyorsvasúttal legalább félórára eső külvárosokba.
Bár vannak törekvések a turizmus korlátozására, ésszerű korlátok közé szorítására, a velencei példa is azt mutatja, hogy rendre az üzleti érdek és a gyors profit kerekedik felül.
Borítókép: MTI/EPA/Elvira Urquijo A.
