Arikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy Ukrajnából származó, a záhonyi határállomáson elkobzott sertéshús mintában – tudtuk meg a hivataltól. A NÉBIH-nél hangsúlyozták, hogy a súlyos gazdasági kárral járó betegség terjedésében jelentős szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus.
A NÉBIH újfent felhívta a figyelmet a hús és húskészítmények Ukrajnából történő behozatalának tilalmára, illetve a sertéstartó telepeken a járványvédelmi intézkedések, különösen az élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartására. A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszerhulladékokkal is fertőződhetnek, ezért tiltja jogszabály az élelmiszerhulladék etetését. A tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme.
A betegség vírusa igen ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Emiatt a fertőzött állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek jelentős kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából. Ukrajnából (mint minden az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos. A hatóságok mégis rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzés során. 2017-ben eddig 7040 kilogramm, személyes poggyászból származó élelmiszert koboztak el a szakemberek.
Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.
A magyar sertésállományt egyre közelebbről fenegető betegség egyrészt a fertőzött vaddisznóállományok érintkezésével terjed, másrészt a már említett felelőtlen emberi magatartással, például a fertőzött állatokból származó hús és húskészítmények illegális forgalmával. Míg azonban a vaddisznóállományokban a természetes terjedés évi 20-50 kilométer, addig az emberi tevékenység révén rövid idő alatt igen nagy távolságok is veszélyeztetettek lehetnek a vírus miatt. Ez történt Csehország esetében is, ahol Európa korábban fertőzött területeitől több száz kilométerre jelent meg a betegség.
