Járulék-, bér- és rezsitámogatásra lenne szüksége a szektornak a károk mérsékléséhez, valamint szükség lenne a jövőben arra, hogy a belépőjegyeket 5 százalékos áfakulccsal értékesíthessék – olvasható a Világgazdaság oldalán.
Az idei nagy fesztiválok 80 százaléka már biztosan elmarad, mivel a kormány fenntartja augusztus 15-e után is az 500 résztvevő feletti zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó tilalmat. A korlátozás nemcsak a zenei fesztiválokat érinti, hanem számottevő részben a művészeti, közösségi, népművészeti, hagyományőrző és gasztrokulturális rendezvényeket is, amelyeken hagyományosan fontos szerepet kapnak a zenei programok.
A kulturális veszteség mellett a fesztiválok elmaradása idén legalább 80 milliárd forint bevételkiesést okoz az államkasszának
– nyilatkozta Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke.
Azt is elmondta, hogy
a fesztiválipar 37 ezer embert közvetlenül, 370 ezret pedig közvetetten foglalkoztat.
Az ágazat nem csak az előadó- és alkotóművészeknek ad munkát, hiszen rengeteg ember dolgozik a fesztiválok infrastruktúráján, a technikai háttéren, a rendezvények marketingjén. A kapcsolódó vendéglátás pedig tetemes bevételt hoz a turizmusnak.
A fesztiválszezon nyár végén, ősz elején véget ér, így a későbbi feloldások már nem sokat javítanak az idei helyzeten. Ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen, hogy az emberélet a legfontosabb, és a döntéshozók rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyekre alapozva meghosszabbították a korlátozásokat. Ezt természetesen el is fogadják a fesztiválok – emelte ki.
Azt is hozzátette azonban, hogy gazdasági szempontból a korlátozások tragikusan hatnak a fesztiválokra, és közép-, valamint hosszú távon is nagyon súlyosan érintik a szektort.
(Közönség az ausztrál Parkway Drive együttes koncertjén a budapesti Hajógyári-szigeten a 24. Sziget fesztivál ötödik napján, 2016. augusztus 16-án. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
