A válság hatásait nem lehetett államadósság növekedés nélkül kezelni, a tartalékokhoz ugyanis ilyenkor hozzá kell nyúlni. A tavalyi 15 százalékpontos emelkedés belesimul az európai folyamatokba
– mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután arról kérdeztük, hogy mennyire volt kiemelkedő az államadósság tavalyi megugrása európai és régiós viszonylatban.
A bruttó hazai termék (GDP) a 2019 végi 65,5 százalékról 80,4 százalékáig nőtt a hazai adósságmutató, miután tavaly 8,1 százalékot is elérte a költségvetési deficit.
Az Eurostat múlt heti közlése is megerősíti, hogy a járvány kezdete óta a visegrádi országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az államadósság.
Ugyanakkor az már a stabilitási és konvergencia programokból derül ki, hogy a válságkezelés mennyire eltérő a régióban, a szomszédos országokban az idén a legmagasabbak a deficitek. Ennek köszönhetően,
míg Magyarországon az idén 0,6 százalékponttal csökken az adósság, addig sem Szlovákia, sem Csehország egyelőre erre nem készül, Lengyelország is csak jövőre.
Hovatovább, a cseh kormány várakozásai szerint a járvány előtti 2019-es 30 százalékról 2024-re a GDP 54 százalékáig emelkedik az bruttó államadósság, míg Szlovákiában ugyanebben az időszakban 45 százalékról egészen 65,8 százalékig. Ez utóbbi adat pedig azt is jelentené, hogy északi szomszédunk megközelítené az ekkor várható 73,1 százalékos magyar államadósságot, pedig korábban 40 százalék is volt a különbség a két ország mutatója között.
Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy recesszió idején nem volt más választása a kabinetnek, mint az élénkítés. „A válság egyértelművé teszi, hogy sosem a költségvetést vagy a kormányzatot kell menteni, hanem a gazdaságot és az embereket. Ha a kormány nem így cselekedett volna, akkor olyan megszorításokat kellett volna alkalmaznia, amelybe beleroskadt volna az ország” – indokolta a magasabb hiányt a a számvevőszék korábbi elnöke. Kiemelte, hogy magyarországi újraindítási program alapvetően fejnehéz. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy
amíg a GDP gyorsabban nő, mint az államadósság, addig nagy probléma nincsen.
Márpedig a gazdasági várakozások is egyre erőteljesebbek. Kovács Árpád jelezte, hogy továbbra sincs törés a magyar gazdaságpolitikában, amely az élénkítésre helyezi hangsúlyt, a kormány pedig ki fogja használni a növekedés adta mozgásteret. Az eddig beérkezett pénzforgalmi adatok is alátámasztják, hogy az adóbevételek egyelőre nagyon jól alakulnak, így a GDP várható bővülése megteremti a kormányzati intézkedések, mint az adóvisszatérítés 550-600 milliárdos fedezetét.
Ha sikerül a járvány negyedik hullámának negatív hatásait minimalizálni és nem lesz zárásra szükség, akkor a harmadik és negyedik negyedévi adatok is jók lehetnek
– mondta. Várakozásai szerint az idén jó eséllyel meg lesz kormány által kitűzött 5,5 százalékos növekedés, sőt ennél magasabb, 6-6,5 százalékos emelkedés is elérhető. Emiatt a helyreállítási alap hazai költségvetési terhére történő kifizetésével sem lehet probléma. Kovács Árpád szerint egyedül az infláció ad aggodalomra okot, amely a világgazdaság újraindulásának egyik következménye, mivel a piacon hirtelen megjelent kereslet egyensúlytalanságot idézett elő. Nyomatékosította, hogy jövőre már csökkennie kell az inflációnak.
Matolcsy: az állam vasba és betonba, nem pedig agyakba fektet
(Borítókép: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke előadást tart az 55. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben 2017. szeptember 7-én. (MTI Fotó: Komka Péter)
