A tervezett szabályrendszert az eredeti elképzelések szerint 2024 elejétől alkalmaznák. Az még kétséges, hogy az elégséges gazdasági jelenlét nélkül működő cégek, illetve az azokat alkalmazó vállalatcsoportok milyen adókövetkezményeket kaphatnak. A legújabb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ennek elhatározása, megvalósítása a tagállamok közti konszenzustól függ.
A friss értesülések szerint az Európai Unió Tanácsának soros cseh elnöksége három opciót javasol az adókövetkezményeket tekintve. Az első lehetőség szerint a tagállami adóelkerülés elleni szabályokat kellene alkalmazni és maga az irányelv nem tartalmazna konkrét adókövetkezményeket, hanem csak a cégekkel kapcsolatos információcserét biztosítaná a tagállamok között.
A második alternatíva értelmében a jelenlegi bizottsági javaslatban lévő adókövetkezményeket enyhítenék, például úgy, hogy a nemzetközi egyezmények rendelkezései továbbra is alkalmazhatók maradnának és csak bizonyos uniós irányelvekből származó adóelőnyöket vonnának meg. A harmadik lehetőség az, hogy a jelenlegi tervezetben szereplő adókövetkezményeket – ideértve a nemzetközi adóegyezmények alkalmazásának megtagadását is – teljeskörűen bevezetnék. „Tekintettel arra, hogy az irányelvtervezet által előrevetített szankciókról még folynak a tárgyalások, úgy tűnik, hogy az irányelvvel kapcsolatban végleges döntés 2023 előtt nem várható” – jelezte Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
