Legitim választás
Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő.
Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki.
Az elnök beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.
Ha indokolt, az NVB javasolja a választási eljárási törvény módosítását
A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.
Áder János azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Közülük 16 nem érte el az 1 százalékos támogatást, 15 pedig még a 0,5 százalékot sem – mondta, megjegyezve, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Felidézte emellett: április 8-án voltak olyan szavazókörök, ahol 2-3 órát kellett várakozni, hogy a választók leadhassák szavazatukat. Ezt elfogadhatatlannak minősítette, és elnézést kért azoktól, akik ilyen méltatlan helyzetbe kerültek, ugyanakkor meg is köszönte nekik, hogy türelmesen, zokszó nélkül várakoztak.
Az EU néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét
Európa jövőjét érintve Áder János úgy fogalmazott: az Európai Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét. A köztársasági elnök azt mondta: az uniós közéletet a világos jövőkép hiánya, a kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség és unalomig ismételt közhelyek jellemzik.
Hozzátette: Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét, érdemes lenne visszatérni a gondolataihoz. "Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk" – idézte az egykori német kancellárt.
Végül arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban. A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie: digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia – sorolta a köztársasági elnök, aki szerint ma az a kérdés, hogy ebben a versenyben "a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk". Megjegyezte: Magyarországon ma már a munkavállalók több mint 15 százaléka dolgozik a digitális gazdaságban.
A jövő kihívásai
Emellett az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdésének azt nevezte az államfő, hogy "képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el". És úgy, hogy a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat még törlesszük is – tette hozzá. "Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában" ugyanis az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna, többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud – mondta, hangsúlyozva: "ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább".
Áder János beszéde végén a következő négy évre ugyanazt az idézetet adta útravalóul képviselőknek, amit 2014-ben: "A haza minden előtt".
