Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereinek devizáiból összeállított (a forgalommal súlyozott) kosárral szemben márciusban csaknem 10 százalékkal drágult a zöldhasú. Hasonló történt a 2008-2009-es pénzügyi válság során is, annak ellenére, hogy azt végső soron az amerikai ingatlanpiac összeomlása okozta. A bizalom nem omlott össze az amerikai gazdaság hosszú távú prosperitásában, amelyet az erős dollár szimbolizál.
Néhány hónappal később azonban a dollár az elmúlt tíz év legrosszabb hónapját produkálva esett az előbb említett devizakosárral szemben. A júliusi 5 százalékos árfolyamcsökkenés a tőkepiaci volatilitásból kiindulva nem tűnik nagynak, viszont a világ legfontosabb devizájának esetében drámai mértékű. A háttérben elsősorban a járvánnyal kapcsolatos aggodalmak állnak. Az USA nem teljesít jól a pandémia kezelésében, főleg a legnépesebb déli, nyugati államokban alakulnak ki újra és újra gócpontok. A világ legnagyobb része bár nagy gazdasági áldozatok árán, de viszonylag sikeresen igyekszik átvészelni a járványt, az Egyesült Államokban akadozik a válságmenedzsment. Ennek legszembetűnőbb jele az, hogy a politika sem tud megegyezni a kérdésben, a demokraták és a republikánusok továbbra is vitatkoznak a gazdasági mentőcsomag egyes elemein. Trump elnök rendeleti úton igyekszik rendezni a kérdést, de az alsóházban többségben lévő demokraták hevesen tiltakoznak ez ellen.
További részletek a Figyelő 2020/33. számában
(Borítókép: Shutterstock)
