A szombaton kezdődő atlétikai világbajnoksággal az esetleges olimpiarendezés felé is lépünk egy nagyot, érdemes megemlíteni azt is, hogy az ötkarikás játékok egyik kritikus pontja a legnagyobb létesítmények utóhasznosítása – írja a Világgazdaság. Ebből a szempontból a Csepelen felépült Nemzeti Atlétika Központ (NAK) különleges helyzetben van, hiszen már az álmodott olimpia előtt lekicsinyítik, mintapéldának pedig ott a 2012-es nyári játékok központi helyszíne, a London Stadium.
Az atlétikai világbajnokságon 37 326 lesz a hivatalos maximum, amit a rendezvény után kevesebb mint a felére vágnak majd vissza.
A VG kiemeli: a vágás szinte szó szerint értendő, mert gyakorlatilag leszerelik majd a felső emeletet, miközben a környezetet is hozzápasszítják az alakváltó arénához.
Érdeklődők próbálták ki a versenyszámok installációit az atlétikai világbajnokság belvárosi szurkolói zónájának megnyitóján az Erzsébet téren 2023. augusztus 15-én.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A ZÁÉV Zrt.-vel együttműködő generálkivitelező, a Magyar Építők Zrt. megfogalmazása szerint:
Az ideiglenes nézőtér helyén Európa egyik legszebb futóköre szolgálja majd a sportot szerető embereket, a központban pedig a hivatásos sportolók végzik az edzéseiket.
Hozzátették, a vb-t követően a stadion mellett az egészségesebb életmód kiszolgálása érdekében egy 10,5 hektáros sportparkot alakítanak ki. Utóbbi mintegy 50 ezer négyzetméteres, több száz fával és közel 18 ezer cserjével beültetett zöld területet foglal magában, ezáltal a remények szerint idővel ugyanolyan népszerű helyszínné válhat, mint a Normafa vagy a Margitsziget.
Idehaza tehát a profi és a szabadidős sporttevékenységek is megférnek majd a mamutaréna utódjában.
A NAK egyéb céljai közé tartozik például 2024-ben a BREEAM-minősítés megszerzése, amivel felzárkózna a stadion a Duna túlpartján felhúzott Mol Campushoz, amely ráadásként a LEED legjobb értékelésével is rendelkezik.
Az atlétikai stadionban, ugyancsak a Magyar Építők beszámolója alapján, már az építés során is
ügyeltek az energiafelhasználás hatékonyságára, az anyag- és vízhasználatra, a hulladékkezelésre, általánosságban az ökológiára, valamint a közösségi közlekedéshez csatolásra.
Nemcsak a következő másfél hétben, hanem utána is lesz tehát néznivaló a Csepel-sziget csúcsán.
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán
