Michael Moore a világ egyik, ha nem a legsikeresebb dokumentumfilmese, habár pontosabbak lennénk, ha inkább propagandafilmesnek hívnánk. Többnyire két filmet szoktak a neve kapcsán emlegetni: a Kóla, puska, sültkrumplit, és a Fahrenheit 9/11-et. Mindkettő egyértelműen baloldali, demokrata párti propagandafilm, de utóbbi, amely arra volt hivatott, hogy az ifjabb Bush elnököt lejárassa, állítólag minden idők legnagyobb bevételét hozó „dokumentumfilmje”.
Szomorú ez a tény annak tükrében, hogy aki nem rest kicsit utána olvasni Michael Moore életművének, az pontosan tudja, hogy a figura egy méretes kókler. Filmjei hemzsegnek a demagóg állításoktól, és a kontextusból kiragadott mondatoktól, képektől. A Fahrenheit 9/11-el konkrétan lebukott azzal, hogy egy ordasat manipulált: úgy mutatott be egy mindkét karját elvesztő iraki veteránt mint akit a kormány magára hagyott. Miközben az eredeti felvételen a leszerelt katona pont hogy dicsérte a kormányzatot, amiért törődik vele.
Aki ezt a történetet ismeri, az mindent tud Michael Moore-ról. A fickó egy utolsó manipulátor, de sajnos ennek ellenére rettentő sikeres, mivel az amerikai demokrata párti szavazókat, és a nemzetközi Amerika-ellenes irányzatokat követőket egyaránt megerősíti véleményében. Kár, hogy mindezt hazugságokkal, manipulációval és demagógiával teszi.
Az amerikai demokraták főpropagandistája a napokban az Egyesült Királyságba utazott, hogy ott a haladó véleményvezérektől megszokott módon kioktathassa a helyieket.
Egy tévéinterjúban gyorsan ki is jelentette: „Nem hagyhatjátok el Európát!”. Moore azt is elmondta, miért: mert az Egyesült Királyság százezreket áldozott fel azért, hogy megmentse Európát, ráadásul kétszer. Tehát Európának szüksége van az Egyesült Királyságra.
A valóság nagy úr, de önmagától nem mindig boldogul, hála a Moore-féléknek, ezért ismét a Spectator brit mértékadó lap publicistája, Brendan O’Neill sietett a segítségére.
„Mi nem Európát hagyjuk el, Michael, hanem az Európai Uniót”. – írja O’Neill, Moore-nak címezve sorait.
Persze a publicista elismeri: Moore-nak technikailag igaza van, hisz Európa egy kontinens, így azt egy ország valóban nem hagyhatja el. Természetesen Moore nem így értette – teszi hozzá gyorsan.
Márpedig ahogy értette, az továbbra is egy óriási blődség. O’Neill tovább is halad a rendező szavainak értelmezésében, és megvizsgálja azt a részt, amikor Moore Európa britek általi megmentéséről beszél, az első és a második világháborúra célozva. És hát, ott se stimmel minden.
Ha ugyanis Moore Európa alatt az EU-t érti, akkor… na, de hagyjuk ezt meg a mindig tűpontos brit publicistának: „Öreg, magadat járatod le ezzel. Az EU még nem is létezett 1914-ben, se 1939-ben” – írja O’Neill.
Ami szörnyű az egészben, hogy a vitathatatlanul tájékozatlan és rosszindulatú Moore legújabb filmjében, a Fahrenheit 11/9-ben újra arra vállalkozik, hogy megmondja a világnak, mit gondoljon az aktuális amerikai elnökről, akit ő maga egyébként a legkevésbé sem kedvel. Az viszont nagy szerencse, hogy a valaha sikeres propagandista Moore mellett mára elment a világ, és Trump sem az a fickó, akit azokkal az eszközökkel lehetne megkaraktergyilkolni, mint anno az ifjabb Busht.
Mindenesetre megnyugtató, hogy Moore legújabb propagandával revolverező filmjét már szeptemberben bemutatták, de egyelőre nem hallani túl nagy hírverést körülötte.
Borítófotó: Michael Moore amerikai filmrendező beszédet mond a Donald Trump megválasztott amerikai elnök ellenzőinek tüntetésén a New York-i Trump-toronynál 2017. január 19-én, egy nappal az elnöki beiktatási ünnepség előtt. (MTI/EPA/Jason Szenes)
