A kis éttermektől kezdve a high-tech vállalatokon át a Chevron által üzemeltetett nagy gázmezőig az izraeli vállalkozásokat megrázza a Hamász elleni háború. Sokan a Covid-19 járványhoz hasonlítják a leállásokat, amelyek az 520 milliárd dolláros gazdaságot sújtják: az iskolák, az irodák, az építkezések kiürülnek, vagy csak napi néhány órán keresztül folyik a munka. Izrael rekordszámú, 350 ezer tartalékost mozgósított a Gázai övezet elleni szárazföldi offenzívája előtt, ami a munkaerő nagyjából 8 százalékát vonta el.
A katonai behívások és a gazdaság részleges befagyasztása a bankolástól a mezőgazdaságig minden gazdasági szektor működését felborította. A Mizrahi-Tefahot, az egyik legnagyobb izraeli bank becslése szerint havonta 2,5 milliárd dollárnak megfelelő összegbe kerül az államnak a háború. A jegybank is felhívta a figyelmet arra, hogy minél inkább elhúzódik a háború, annál súlyosabbak lesznek a gazdasági károk.
Izrael hadat üzent az EU és az USA által terrorszervezetnek minősített Hamásznak, miután az október 7-én megtámadta Izrael déli részét, és mintegy 1400 embert ölt meg. Ezt követően palesztinok ezrei haltak meg a Hamász által uralt földközi-tengeri enklávéra, a Gázai övezetre mért megtorló légicsapásokban.
Az anyagi áldozatok már most is súlyosak. Az izraeli részvények a világ legrosszabbul teljesítő papírjai a harcok kitörése óta. A Tel-Avivban jegyzett fő index dollárban számolva 16 százalékkal zuhant,
az izraeli részvények összességében csaknem 25 milliárd dollárral érnek kevesebbet.
A sékel 2012 óta a leggyengébb szintre zuhant – annak ellenére, hogy a központi bank példátlan, 45 milliárd dolláros intervenciós csomagot jelentett be az árfolyam védelme érdekében. A további veszteségek elleni fedezeti ügyletek költségei az egekbe szöktek.
További részletek a Világgazdaság oldalán
Címlapkép: motioncenter