A fogyasztói árak márciusban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest 8,5 százalékkal, februárhoz viszonyítva egy százalékkal emelkedtek. Az Erste Bank közgazdászainak értékelése szerint a márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, amire utoljára hónapokkal ezelőtt volt példa, ugyanakkor a maginflációs mutató 1,1 százalékkal nőtt februárhoz képest, így éves alapon 9,1 százalékkal emelkedett az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja.
A mutató bő 20 éves csúcsra emelkedett márciusban.
Az Erste szerint bár a márciusi adatok végre pozitív meglepetést okoztak, a részletek még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. A belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. Az árdinamika érdemi enyhülése az év második felében következhet be. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac továbbra is szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett expanzív fiskális expanzió (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra.
Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Az árstopok fenntartását irányozta elő a héten a kormányzat, ami egyrészt masszív költséget jelenthet a terhet viselőknek: akár a büdzsének, akár az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti. Jelenlegi tudásunk szerint a headline mutató jövőre térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.
A Takarékbank közgazdászainak számításai szerint az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett 480 forintos árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az elemzők szerint az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak.
Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60 százalékos elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan.
A gabonakiviteli korlátozások némileg fékezhetik a nemzetközi piaci hatásokat, míg jelenleg alacsony szintű kereskedelem folyik, azonban kérdés, hogy az aratás utáni főszezonban milyen árak érvényesülnek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. Ugyanakkor kisebb mértékben drágult a kukorica, jelentősen drágult a napraforgó, amelyeknek szintén igen jelentős hatása lehet az inflációra. Érdemben drágultak más nyersanyagok is, elsősorban ipari fémek. A háború kitörését követőelső sokkhatás óta azonban lefelé korrigáltak az energia-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban a háború előttinél jóval magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat.
Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, az öt-tízszeresére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami tavaly önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel visszahúzza az inflációt – áll a Takarékbank értékelésében
A következő hónapokban az átárazások miatt tovább gyorsulhat a fogyasztói árak növekedési üteme, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10 százalékot. A bank a vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 8,2 százalékra emeli, hozzátéve, hogy a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság miatt ennél jóval magasabb is lehet a ráta. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.
Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hetekben meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak emelkedése miatt meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai – foglalja össze a Takarékbank értékelése.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
