A magyar álláspont szerint igazságosnak, rugalmasnak, és a politikamentesnek kell lennie a gazdasági újraindítást célzó uniós helyreállítási csomagnak. Ezért érthetetlen, hogy a károk enyhítésekor, a támogatási elv kialakításakor aránytalanságok figyelhetők meg egyes országok tekintetében – hangsúlyozta Varga Mihály az unió pénzügyminisztereinek, videokonferenciás tanácskozásán pénteken.
A tárca közleménye szerint Varga Mihály közölte:
Magyarország üdvözli, hogy Németország, mint az unió soros elnöke a helyreállítási tervet helyezte a programja középpontjába.
A gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a munkahelyek megőrzésének és a beruházások ösztönzésének. A tagállami intézkedések mellett fontos, hogy az uniós helyreállítási program a válságot megelőzően jól teljesítő, felzárkózó, közép-európai tagállamok számára igazságos módon járuljon hozzá a beruházási kapacitás megőrzéséhez és a helyreállítási szükségletek finanszírozásához – hangsúlyozta Varga Mihály.
Tájékoztatása szerint az ülésen bemutatták a bizottság 2020. évi nyári gazdasági előrejelzését, amely megerősíti, hogy Európa a II. világháború óta a legnagyobb mértékű gazdasági visszaesést éli át. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette minden prognózist jelentős fokú bizonytalanság övez.
A bizottság a tavaszi előrejelzésénél némileg borúlátóbban az euróövezetben 8,7 százalékos, az EU egészében pedig 8,3 százalékos visszaesést vár az idei évben. Ezzel szemben Magyarország esetében a Bizottság nem változtatott a prognózisán – tette hozzá.
A pénzügyminiszterek tájékoztatást kaptak az eddigi uniós válságkezelő intézkedések végrehajtásában elért előrehaladásról. A munkahelyek megőrzését szolgáló uniós hiteleszköz előreláthatólag július végétől fog rendelkezésre állni.
Ehhez minden tagállam hozzájárulására szükség van – ismertette Varga Mihály, hozzátéve, hogy Magyarország részéről a hitelkeret működését lehetővé tevő garanciavállalás már megtörtént.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelési lépések során az eurózónán kívüli országok támogatására kiemelt figyelmet kell fordítani. A válság gazdaságilag szimmetrikus jellege miatt az eurózóna tagoknak elérhető Európai Stabilitási Mechanizmushoz hasonló szimmetrikus védőháló rendszer létrehozása lenne indokolt, ahogy ezt már április elején az európai pénzügyminiszterek is egyhangúan leszögeztük, azonban a Bizottság mégsem lépett előre mostanáig e téren – mondta.
(Borítókép: Budapest, 2020.06.18. Majdnem 1400 milliárd forintot költött az állam a válság hatásainak közvetlen kezelésére. (Kurucz Árpád, Magyar Nemzet)
