A magyar fogyasztók bizalmi indexe a 2017 harmadik negyedéves adatok szerint öt ponttal túllépte a válság előtti 71 pontos értéket. Európában ugyan az átlagos érték 87 pont, a magyar eredmény 6, míg az európai 2 ponttal emelkedett. A globális fogyasztói bizalmi index jelenleg egypontos növekedéssel 105-ponton áll – derül ki a Nielsen hatvanhárom országában végzett online kutatásából. A korábbi európai negyedéves adatokhoz hasonlóan a régió változatos képet mutat: Dánia jár az élen 115 ponttal, míg Ukrajna 58 ponttal sereghajtó. Amennyiben a közép-kelet-európai régiót vizsgáljuk, azt találjuk, hogy Lengyelország 104 ponttal a kontinens harmadik legbizakodóbb országa, míg Csehország és Románia 101 és 98 ponttal szintén az európai átlag fölötti optimizmusról tesz tanúbizonyságot (Csehország értéke megegyezik a 2017 második negyedévi pontszámmal, Románia 3 ponttal marad el az előző negyedévhez képest), de osztrák szomszédunknál sem pesszimisták (változatlanul 94 pont a bizalmi indexük). Szlovákia hozza a kontinens átlagát 87 ponttal.
Mit mértek?
A korábbi eredményekhez hasonlóan a bizalmi index három kérdése közül a magyarok legderűlátóbban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg: a válaszadók több mint egyharmada véli jónak vagy kitűnőnek. Ez hat százalékpontos emelkedés 2017 második negyedévéhez képest. Az európai átlag, egypontos emelkedéssel, jelenleg 45 százalék. Optimistán állunk a munkahelyi kilátásokhoz is: a következő tizenkét hónapot illetően honfitársaink 33 százaléka pozitív a témában, ami öt százalékpontos növekedés az előző negyedévi adatokkal szemben. Ezzel közelítünk az európai 40 százalékos átlaghoz.
A magyar fogyasztók vásárlási kedve 4 százalékponttal 28 százalékra emelkedett az előző negyedévhez képest, vagyis a felmérés időszakában a válaszadók több mint negyede nyilatkozott úgy, hogy az időszak jó vagy kiváló a szükséges dolgok megvásárlására a következő 12 hónapban. Viszonyításul: az európai átlag 37 százalék.
„A felívelő hazai fogyasztói bizalom egyik alapját a növekvő reálbérek jelentik. Az emelkedő bizalom, költési hajlandóság és képesség pedig egyértelműen jelentkezik a kiskereskedelemben tapasztalható fellendülésben” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Bizonyíték erre, hogy a napi fogyasztási cikkek értékbeli bővülése általános, ha különböző mértékben is, de minden csatornát és kategóriatípust érint” – mondta.
A globális Nielsen-felmérés körbejárja azt is, hogy a lakhatási költségeken túl megmaradó pénzt mire fordítjuk: Európában a válaszadók 37 százaléka félreteszi pénzét. Nyaralásra és divatra 36-36 százaléknyian költenek. Honfitársainknál valamelyest máshogy alakul a lista: megtakarítási céllal 100-ból 34-en tesznek félre, lakásfelújításra-csinosításra a magyarok negyede, míg nyaralásra 23 százalékuk költ. Az adósságrendezés a válaszadók több mint egyötödénél jelenik meg válaszként. Tízből három embernek nincs szabadon felhasználható pénze, míg Európában ez átlagosan csak a lakosság 18 százalékát érinti.
Mitől tartunk?
A Nielsen fogyasztói bizalmi indexe a fogyasztókat a következő hat hónap során leginkább aggasztó területekre is rákérdez. Az európaiak továbbra is leginkább a terrorizmustól tartanak, a válaszadók egynegyede nevezte meg elődleges vagy másodlagos aggályként, ez kétpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. A magyaroknál 25 százalékkal, az egészséggel kapcsolatos félelmek vezetnek. Európában másodikként végzett az egészségel kapcsolatos aggodalom – holtversenyben a munkahelyi biztonsággal. A magyarok második fő félelme szintén a munkahelyi biztonság, ezt százból 22-en említették, míg a „bronzérmes” az adósság és a gazdaság helyzete lett: mindkettőt 18-18 százalék nevezte meg elsődleges vagy másodlagos félelemként. Tartunk továbbá a bevándorlástól (16 százalék), a terrorizmustól (14 százalék), a munkahely-magánélet közötti egyensúlytól (13 százalék), emellett nyugtalanít bennünket az iskolai oktatás és/vagy jóléti intézkedések és az elszabaduló élelmiszerárak kérdése is.
