„Négy tényezőnek köszönhető a hitelállomány dinamikus növekedése: a nyilvánvaló okokon kívül, mint a kedvező kamatkörnyezet és a gazdasági fellendülés, az európai uniós forrásokról való döntések felpörgése és a jegybank piaci hitelprogramja (HIRS) járult hozzá jelentősen a bővüléshez” – értékel Szabó Péter, a Sberbank KKV üzletágának vezetője. Amíg a keresleti oldalt az építőipar és az export teljesítménye által húzott gazdaság, illetve az ezzel párhuzamos növekvő bizalom és pozitív várakozások fűtik, addig a kínálati oldalon a jegybank a bankokat motiválta a magasabb hitelkihelyezésre. Mindez együttesen vezetett a volumen ilyen arányú növekedéséhez. És van még tér a növekedésre – állítja a szakértő. Ráadásul a beruházási hitelek a forgóeszköz-hiteleket is húzzák magukkal.
Ami a devizamegoszlást illeti, a forinthitelek kamathátránya teljesen eltűnt az elmúlt években, a hazai fizetőeszközben felvett kölcsön lenullázzák az árfolyamkockázatot, devizahitel csak a természetes fedezettel rendelkező, exportorientált cégek igényelnek ma már.
Szabó tapasztalatai szerint a kkv-k alapvetően kapacitás-bővítő és hatékonyság-növelő beruházásaikhoz igényelnek hiteleket. A világgazdasági fellendülés a nagymegrendelői kört is a közép-európai vállalatok termelői kapacitása felé fordította, így a korábbi beszállítók számára a hitelekkel megnyílik az út a szélesebb együttműködés felé; másrészt a szűkös munkaerőkapacitás kiváltása költségigényes innovációt, automatizálást igényel részükről.
De mindezek mellett megjelentek az olcsó finanszírozási lehetőséget kihasználó cégek is, akik a kedvező hitelkamatok láttán döntöttek például ingatlanvásárlási, akvirációs, vagy tevékenység-visszaszervezési terveik előrehozataláról. Sőt, ugyanennek köszönhetően a tevékenység-idegen finanszírozási igények is felfutottak, előfordult például, hogy napelempark beruházásához igényelt hitelt egy teljesen más területen tevékenykedő vállalat – tette hozzá a szakértő.
Borítófotó: © Valeriy Kachaev | Dreamstime.com
