A magyar gazdaság megdöntött három rekordot: soha annyian nem dolgoztak Magyarországon a kommunizmus bukása óta mint most. Soha annyi beruházás nem kezdődött el egy év alatt, mint tavaly. És soha akkora gazdasági növekedést nem mutatott fel a magyar gazdaság, mint idén a második negyedévben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Lengyel-Magyar Üzleti Fórumon. A tárcavezető szerint annak ellenére sikerült mindezt elérni, hogy a tavalyi esztendő egy fekete év volt a gazdaságban, a világszinten megszűnt 114 millió munkahely, a világkereskedelem emelkedő tendenciája megtört és 5 százalékkal csökkent, miközben a világszinten zajló beruházások 42 százalékkal estek vissza.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy
a kelet-közép-európai térség mára a világ egyik legvonzóbb beruházási célterületévé vált.
A VG tudósítása szerint a tárcavezető megismételte korábbi mondatait, ha a V4-ek egy ország lenne, akkor ez a térség G20 közé kellene kerülnünk. Emellett tavaly Németország kétszer annyit kereskedett a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal. Szíjjártó Péter szerint a testvériség az a kifejezés, ami a magyar és a lengyel nemzet kapcsolatát legjobban kifejezi. Minden fontos mérföldköve a két ország történelmének egybeesett, együtt hívtuk életre a visegrádi együttműködést, együtt csatlakoztunk a NATO-hoz és az EU-hoz is fogalmazott. A két ország kereskedelmi kapcsolatáról elmondta, tavaly meghaladta a 10 milliárd eurót. Idén az első nyolc havi adatok alapján már 22 százalékkal nőtt a forgalom volumene és elérte a 8 milliárd eurót, 2021-ben pedig hatalmas kereskedelmi rekordot dönthet a forgalom mértéke – bocsátotta előre.
A térséget érintő együttműködésekről is szót ejtett. A Budapest–Varsó vasútvonal fejlesztésével a menetidő a két főváros között 5,5 órára csökkenne. Dolgoznak azon, hogy ez a projekt uniós támogatást kapjon. Szintén kiemelt feladat a közúti kapcsolat erősítése, ebben Magyarország jár a legelőrébb az M30-as és a Via Carpathia hazai szakaszának átadásával. Hangsúlyozta,
a Nyugat-Balkán integrációja is az együttműködés része.
Egészen új távlatokat nyit meg a visegrádiak és a Nyugat- Balkán együttműködése – jelezte a külgazdasági és külügyminiszter. Felhívta arra is figyelmet, hogy a nukleáris energia nélkül az európai zöld politika kivitelezhetetlen.
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Lengyelország egy kiszámítható partner, az üzleti kapcsolatokban ugyanakkor még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van
– jelentette ki Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok rendkívül szorosak, Lengyelország Magyarország első négy kereskedelmi partnere között található. Tavaly ugyan járvány hatására csökkent a két ország közötti kereskedelem, idén jelentősen növekedett forgalom. A magyar befektetésekről is szót ejtett Parragh László, amelyek Lengyelországban meghaladják az 1 milliárd eurót, míg a lengyel befektetések magyarországi értéke mindössze 330 euró.
Az a politikai környezet, amely kialakult az elmúlt időszakban, benne a visegrádi országokkal, egy pozitív keretet teremt arra, hogy az együttműködésünk stabil legyen
– tette hozzá.
A két ország kapcsolata lehetne sokkal jobb, a kis és közepesek cégek tekintetében még rengeteg a tennivaló – hangzott el vállalatvezetők által tartott panelbeszélgetésen. A követő magatartást tanúsítanak a kisebb cégek, szemben a nagyobb vállalatokkal. Szóba került Demján Sándor is, aki kifejezetten izgalmasnak tartotta a lengyel piacot, a Trigránit 1997 óta van jelen Lengyelországban. Az ingatlanfejlesztés szempontjából Észak-Amerikához hasonlítható, míg Magyarországon 27 év kellett egy felhőkarcoló megépítéséhez, Lengyelországban ez mindössze két év. Szintén szóba került a közlekedési kapcsolatok fejlesztésének igénye is, továbbra is hiányzik a észak-dél irányú infrastrukturális kapcsolat, főleg amiatt is, mert ugyanazok a befektetők jelennek meg mindkét országban.
(Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / AFP)
