"Nincs összefüggés a bevándorlás és a migráció között, a kettő összekapcsolása csupán a populista retorika sajátja" – ezt állítja legalábbis Tanja Fajon az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának tagja, aki nem mellesleg az EP terrorizmussal foglalkozó bizottságának póttagja is. A liberális dogma tehát továbbra is tartja magát Brüsszelben, a valóság azonban más képet mutat: a tagállamokban láthatóan eluralkodott a félelem a potenciális terrorcselekmények miatt.
De szorítkozzunk a tényekre:
-
2015 óta több mint 330 áldozatot követelt az iszlamista terrorizmus Nyugat-Európában. Az elkövetők esetében nem az a kérdés, hogy bevándorlók-e, maximum az, hogy mikor érkeztek Európába.
-
Az Eurostat jelentése szerint 2016 és 2017 között nagyjából 1,5 millióval bővült az Európai Unió lakossága, annak ellenére, hogy természetes népességnövekedés gyakorlatilag nem volt az említett egy év alatt. A pozitív mérleg oka tehát a migráció. Ezzel arányosan a terrorcselekmények száma is növekedett.
-
Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában fokozott biztonsági ellenőrzés mellett rendezik meg a hagyományos karácsonyi vásárokat. (Már amennyiben hagyományosnak nevezhetőek a betontömbökkel körülbástyázott korzók.)
Ennek fényében talán nem túlzás minimum logikátlannak nevezni a Dublini rendelet november 16-án megszavazott módosítását, amely felső korlát nélküli kvótát vezetne be. Úgy tűnik azonban, hogy a logika szabályait az EP-ben nem a józan ész diktálja, sokkal inkább a „megbízható szövetséges” státusz. A szavazáson ugyanis Soros György 226 „megbízható szövetségese” közül több mint 120-an voksoltak a kvóta mellett.
A Soros-terv végrehajtása tehát továbbra is menetrendszerűen halad az Unióban. A dublini rendelet mellett számos más módon próbálják presszionálni a migrációt elutasító országokat: november 15-én megkezdték a 7-es cikkely életbe léptetését a szintén szigorú migrációs politikát folytató Lengyelországgal szemben, figyelmen kívül hagyva ezzel a szubszidiaritás elvét. Ezen kívül ismét felmerült az anyagi retorziók bevezetése: a hét folyamán épp Sophia in ‘t Veld liberális EP-képviselő javasolta az anyagi eszközök bevezetését a „csökönyös” országokkal szemben. In ‘t Veld természetesen szerepel a Soros-listán. Az Európai Parlament novemberi állásfoglalása szintén összhangban áll a Soros-tervvel. Eszerint fel kell gyorsítani a családegyesítéseket, meg kell teremteni a biztonságos migrációs útvonalakat és nem utolsósorban ki kell alakítani az emberek fejében a „pozitív narratíva” vízióját.
Brüsszel offenzívája a „nyílt társadalmat” elutasító országokkal szemben tehát minden jel szerint folytatódik.
