A Steindl Imre-program egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében a Kossuth tér átépítésével vette kezdetét. A program célja, hogy a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel következtében lerombolt szobrok és képzőművészeti alkotások visszakerüljenek az őket megillető helyre, mintegy rekonstruálva a Kossuth tér és környéke 1945 előtti arculatát.
A Vértanúk terén jelenleg Nagy Imre szobra áll, melyet a tervek szerint a Jászai Mari térre fognak áthelyezni. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának korábbi tájékoztatása szerint az áthelyezés pontos terve őszre várható.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének felállítása nem csupán a 2020-as Trianon-emlékév egy fontos állomása, hanem a nemzet egyesítése irányába tett újabb lépés, mely elősegítheti a régóta esedékes múlttal való szembenézést is. A második világháború utáni kommunista hatalom eltüntetett minden Trianonnal kapcsolatos emlékművet és szobrot, megtagadva ezzel nem csupán az ezeréves Magyarországot, de a nemzetben a két világháború között jelen lévő (és azóta nem látott) egységet.
Fotók: (balra) Vértanúk tere, Nemzeti vértanúk emlékműve (Füredi Richárd, 1934.). Háttérben a Vécsey utca.; (jobbra) Kossuth Lajos tér a Parlament lépcsőjéről a Vértanúk tere felé nézve. Középen II. Rákóczi Ferenc szobra. (képek: Fortepan, adományozók Kelecsényi Kristóf 1938' és Révay Péter 1935')
Az 1989-es rendszerváltozás utáni 20 esztendő balliberális kormányai semmit sem tettek a kommunizmus örökségének lebontása érdekében, sőt a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a határontúli magyarok ellen uszítottak. A 40 évig uralkodó internacionalisták jogi és erkölcsi utódai a német megszállás emlékműve kapcsán sem a történelmi hűséget, hanem a korábbi kommunista reflexeken alapuló „bűnös nemzet” és „utolsó csatlós”-szintű paneleket tartották szem előtt.
A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz-KDNP kormány elsőként tett lépéseket a nemzet közjogi egyesítése felé, mikor megadta a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét a trianoni határokon túl élő magyarok számára. Ám a nemzetet nem elég csupán közjogilag egyesíteni, hiszen a 2004-es népszavazás megmutatta milyen erősek a 40 éves szovjet megszállás alatt kialakult internacionalista eszmék a társadalomban. Számos kulturális és szimbolikus jelentőségű intézkedésre lesz szükség, hogy a kommunisták által ránk hagyott, majd a rendszerváltás utáni balliberális politikai erők által megerősített szemléletet magunk mögött hagyjuk és hazájára, történelmére büszke, erős és egységes nemzetté válhassunk.
