Több tudományos vita is folyik arról, hogy milyen módszerekkel lehet mérni a kormányzati teljesítményt. Sőt arról, hogy lehet-e egyáltalán mérni a kormányzati teljesítményt. Ha már viszont többféle módon is mérjük, további kérdések is felmerülnek. Mennyiben legitimek ezek az indexek? Mi alapján állítják össze a módszertant? Mennyiben sértik ezek a mutatók az országok szuverenitását? Csak néhány a felmerülő kérdések közül.
Ezek a kérdések ugyanúgy felmerülnek a TI jelentése kapcsán is. A kutatásból megtudjuk, hogy szerintük Magyarország még korruptabb lett 2017-ben, ahogy fogalmaznak közepesen korrupt országgá vált. Amikor rákerestem az Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó részre, döbbenten olvastam az indoklást. Teljesen egyoldalúan azzal érvelnek a korrupció mértékének növekedése mellett, hogy az NGO-k helyzete “válságos” az országban. Ahogy írják: “az ország az utóbbi időben olyan jogszabályokat dolgozott ki, amelyek veszélyeztetik a nem kormányzati szervezetek működését és visszavonják jótékonysági státuszuk”. Akárhogy osztok-szorzok, az, hogy átláthatóvá tesszük azokat a szervezeteket, amelyek demokratikus felhatalmazás nélkül politizálnak – ráadásul külföldi pénzen – se nem veszélyezteti, se nem fenyegeti a munkásságuk, csupán lehetőséget biztosít a választóknak a tájékozódásra.
A módszertant végig olvasva pedig választ kapunk a fentebbi kérdésekre. A legitimitás kapcsán elmondhatjuk, hogy olyan NGO-k osztályozták az országok teljesítményét, amelyek erre felhatalmazást senkitől sem kaptak, valamint elszámoltathatóságuk szinte lehetetlen. Ennek ellenére a téma “szakértőjének” titulálják magukat, pedig ugyanúgy érdekek, értékek és különböző issue-k mentén szerveződnek, tehát nem függetlenek. Pláne, hogy működésükhöz ugyanúgy pénzre van szükségük, amit adófizetők hiányában befolyásos üzletemberek biztosítanak, illetve különböző államok.
A módszertan szerint 13 szervezet szolgáltatott adatokat a 180 országot vizsgáló tanulmányhoz. Végignézve a partnereket végképp rájöhetünk, hogy mennyiben is mutat valóságos adatokat ez az index. Olyan szervezeteket találhatunk itt, mint a Freedom House vagy a World Economic Forum, amelyek Soros György hathatós támogatását élvezik. Valamint a Világbankot, amely szervezet volt vezető közgazdásza elmondta, hogy politikai manipulációra használták versenyképességi indexüket. Ballibsi értelmezésben ezek szerint ez számít függetlennek…
A szuverenitás szemszögéből pedig még veszélyesebbek az ehhez hasonló jelentések. Ezek által képesek ugyanis a nemzetközi szervezetek és a mögöttük álló emberek, érdekek kisebb, szegényebb országok manipulációjára. Magyarán szólva megalapozzák azt, hogy külföldről szóljanak bele országok életébe.
A CPI receptje tehát valahogy így néz ki: NGO-k elkészítenek különböző mutatókat, a TI ezeket összesíti és tudományos formába önti, majd olyan következtetéseket von le, ami pénzelőjük érdekében áll. A vacsora tálalva, bon appétit!
