Az Április 17. és május 29. között rendezett, több várost érintő országos gazdasági rendezvénysorozat mostani állomása Eger volt. Juhász Attila Simon, a Heves Vármegyei közgyűlés elnöke a konferencia nyitó beszédében elmondta, a 2021-2027-es időszak tervezéskor azt a célt tűzte ki a megyét irányító szervezet, hogy minél erősebb kapcsolatot ápoljanak a vállalkozásokkal és ennek megfelelően tágítsák a mozgásterüket. Eger nyilvánvalóan a legerősebb tőkevonzó képességgel bír, de az is jól látszik, hogy a város körül is erős a vállalkozási tevékenység. Éppen ezért a megyei szinten a döntéshozók, a vállalati vezetők tanácsaira támaszkodva igyekeznek ezt az agglomerációs körzetet tágítani és ipari parkokat létrehozni, amelyek segítséget jelentenek a helyi vállalkozásoknak.
Parragh László az MKIK elnöke előadásában kiemelte, hogy a világ gyorsan változik és ezzel a vállalkozásoknak is lépést kell tartani. a MKIK-nak több olyan programja is van, amely képes segíteni a vállalkozások tudás alapú felzárkózását. A cégeknek meg kell ismerkedniük például a mesterséges intelligencia használatával és alkalmazásával. Ugyanakkor az is tény kérdés hogy a változó gazdasági környezetben ma nem az a fontos, hogy egy vállalkozás tud-e fél százalékkal többet keresni, hanem az, hogy van-e biztonságos gazdasági környezet. Érdemes megnézni mi van Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ehhez képest a magyar gazdaság stabil és kiszámítható.
Nagy Ádám, helyettes államtitkár (Fotó: Vémi Zoltán)
Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár az elmúlt két évtizedben tapasztalat válságokkal indított. Mint mondta a 2008-as pénzügyi válság egészen más volt, mint a covid-járvány, vagy az orosz-ukrán háború. Előbbi a gazdaság finanszírozását, utóbbi konkrétan az életünket fenyegette. Ám a jelek szerint a magyar gazdaság képes volt átlépni a krízisen volt stabil gazdasági és pénzügyi hátterünk. A becsléseink szerint – mondta – az EU és a magyar GDP is komoly pozitív irányt vesz a következő években. 2024-ben 2,5 százalék növekedést tervez a kormány, míg 2025-ben visszatalálunk a 4-5 százalék növekedés környékére. Ehhez azonban vannak feladatok, így például a munkaerőpiac további javítása, a termelékenység fokozása, a versenyképesség erősítése, a beruházások (tőkevonzás) fenntartása.
A változásokat jelzi az is, hogy ma már nem csak a nyugati, hanem a keleti vállalatok is komolyan érdeklődnek a magyar lehetőségek iránt. Ennek megfelelően a magyar befektetési mutatók kiemelkedőnek számítanak a térségben és ezzel világos jövőképet kínálnak a gazdasági döntéshozók számára. Ebben a jövőképben szerepel persze a technológiai fejlődés átültetése a gazdaságba. Ez egyfajta újra iparosítást jelent, amiben benne foglaltatik a fenntarthatósági fejlesztések megvalósítása és persze a zöldátállást.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Vémi Zoltán
