A The New York Times szerkesztői nem tudják megkülönböztetni a ketrecet a kerítéstől

Hírek
A The New York Times (NYT) szerkesztői még mindig nincsenek tisztában a migránsválsággal - írta blogjában Kovács Zoltán kormányszóvivő, reagálva az amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi cikkére, amelyben azt állították, hogy Magyarország súlyosbította a migránsválságot, és a vasfüggöny lebontását is felidézték, ledobva ezzel az érvelés atombombáját.

Mint ismert, pénteken a The New York Times amerikai napilap szerkesztőségi cikkében élesen bírálta Magyarország bevándorlással kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit. Kritikájuk szerint az európai migránsválságra (érdekes még ők is ezt a szót használták, nyilván véletlenül) azért nem született még megoldás, mert egyes országok, például Magyarország nem hajlandóak befogadni a menekülteket. Természetesen nem hagyták ki a vasfüggöny 89-es lebontásának párhuzamát sem. Érvelésük szerint érthetetlen, hogy az az ország amelyik 89-ben kitárta kapuit, most újra bezárkózik.

Kovács Zoltán kormányszóvivő az abouthungary.hu blogján helyretett pár tévedést, amibe a baloldali napilap belefutott. A manhattani kényelemből kétségkívül nem könnyű megfogni ezt a "vitathatatlanul nehéz problémát", de ha komoly eszmecserét akarunk róla folytatni, akkor tisztában kell lennünk az alapvető tényekkel – fogalmazott.

Íme néhány világos megállapítás Kovács Zoltán válaszából:

– egy ország, amely nem képes megvédeni határait, nem is ország

– az Orbán-kormány azért épített kerítést Magyarország déli határánál, mert az egyben a schengeni övezet külső határa is

– a schengeni egyezmény a többi között előírja az EU-ba irányuló illegális migráció megakadályozását

– a szabad mozgást lehetővé tevő, határ nélküli övezet, a schengeni övezet határbiztonságának és integritásának fenntartása alapvető fontosságú az EU biztonsága és a belső piac működése szempontjából

– a gyönge, védtelen határ vonzerőt teremt, súlyosbítva a válságot, ösztönözve a migránsokat arra, hogy nekivágjanak a veszélyes útnak. A határvédelem kudarca az, ami táplálta a migránsokon nyerészkedő embercsempész iparágat

– Orbán Viktor a migránsválság első napjaitól kezdve azzal érvelt, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit a segítségnyújtásban közvetlenül és azonnal a konfliktus sújtotta térségeknek

– Magyarország oltalmazza az 510 milliós európai közösség külső határát, hogy enyhítse az öreg kontinensre nehezedő nyomást, és ez jelentős megnyilvánulása a szolidaritásunknak, hozzájárul a migránsválság kordában tartásához

– Nincs olyan nemzetközi jogszabály, se európai egyezmény, amely Brüsszel hatáskörében utalja a döntés jogát a bevándorlásról

– a magyar polgárok túlnyomó többsége azt akarja, hogy a kormány – és nem Brüsszel – hozzon döntést a bevándorlásról (ugyanez igaz az európai polgárok többségére is)

Azt már mi tesszük hozzá, hogy értetlenül állunk azzal szemben, hogy magukat komoly és független újságíróknak mondó emberek, hogyan képesek többedszer is összekeverni egy ketrecet egy kerítéssel.  Mert ne tévesszen meg senkit, bár a vasfüggöny kerítésnek nézett ki valójában ketrec volt, és az akkori hatalom elsősorban azért építette fel, hogy a saját polgárait tartsa fogva vele. Ez egy olyan egyszerű logikai feladvány, hogy még a PISA rangsor utolsó helyezet országaiban is megoldaná az alsós diákok túlnyomó része. Nehéz eldönteni, hogy rosszindulatból, vagy tudatlanságból eröltetik-e folyton ezt a párhuzamot, de a migránsválsághoz való öngyilkos hozzáállásból inkább az utóbbira következtetnénk.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink