Bár hosszú távon egyértelmű az elektromos autók térnyerése, rövid és középtávon igen hullámzók a kilátások. Mindez a magyar gazdaságra is hatással lehet, hiszen több elektromosautó-akkumulátorgyár működik, illetve épül az országban. (Elektromosautó-összeszerelés „egyelőre” nincs, csak e-buszok készülnek itthon.) Továbbá a teljes autóipart az európai, nem kis mértékben pedig a német piac határozza meg, és ez vonatkozik a teljes kapcsolódó területekre is. Mindez azt jelenti, hogy már egy kisebb hullámzás is hatással lehet egy-egy negyedév teljesítményére. Ennek ellenére, vagy éppen ehhez kapcsolódva érdekesség, hogy a hírek szerint
heteken belül megjelenhet hivatalosan is Budapesten a Tesla kereskedelmi képviselete, bár várhatóan első körben csak egy bemutatóautó érkezhet a MOM Parkba április közepén.
Saját Tesla-autószalon nyitásáról egyelőre nincs megerősített hír, aki itthonról ilyen üzletbe akar menni, annak a pandémia után Bécsig kell utaznia. Persze borítékolható, hogy belátható időn belül meglesz a magyar szalon is, benne szervizzel és pénzügyi szolgáltatásokkal.
Siker lesz?
Visszatérve a globális kihívásokra: a befektetők mostanság nem kedvelik túlzottan az autógyártók részvényeit, különösen nem az olyanokat, mint a Tesla. Bár az is tény, hogy Elon Musk autógyártó vállalatának a részvényei elképesztő ralin vannak túl. Az év elején egészen 880 dollárig, igazi „rakétaként” szárnyalt az árfolyam, ahonnan március elejére a csúcsérték bő harmadát elveszítve 563 dollárig esett, és szerdán sem érte magát utol, akkor 620 dolláron jegyezték a papírokat. Pedig a piac egésze szépen menetelt március folyamán, hiszen a havi mélypontjához képest a Nasdaq technológiai indexe bő 4 százalékos pluszban volt március végén.
Az e-autógyártók igazi üdvöskéje kapcsán – úgy tűnik – kijózanodtak a befektetők, így most nem érződik, hogy az árfolyamok az égig emelkednek. Pedig az elmúlt napokban erős elemzői adok-kapok bontakozott ki a szektorban. Mindezt egy kissé utópisztikus szakértői jelentés generálta.
A technológia iparágban több érdekeltséget fenntartó, Cathie Wood alapította Ark Invest nem kevesebbre mint 3000 dollárra taksálja a Tesla 2025-ös árfolyamát, csak azért, mert úgy véli, Musk vállalata dobja elsőként piacra az igazi önvezető autót.
Cathie Wood disztruptív (vagyis felforgató) technológiákba fektet, és a Bloomberg szerint jó szimata van a területen a befektetésekhez. Az invesztor jelenleg 53 milliárd dolláros vagyont kezel, inkább több, mint kevesebb sikerrel. Ám hiába a nagy név, a 3000-es célárat látva más elemzőknek pestiesen szólva kinyílt a bicska a zsebében. A GLJ Research egyik elemzője a CNN hírtelevízióban szállt vitába az Ark meredek jóslatával. Az érvelése fundamentális volt, szerinte
a 3000 dolláros árfolyamhoz a Teslának négy év múlva 300–700 milliárdos éves bevételt kellene teljesítenie a mai 31,5 milliárd dollárhoz képest.
Magyarán ekkora lufi a Teslából sem fújódhat. A GLJ Research szakértője szerint tehát egy „hibás és félreinformált modellt” állítottak fel az Ark Investnél, ahol a jóslatot egy alsó árfolyamhatárral is igyekeztek alátámasztani, ez pedig 1500 dollár volt. Szakmázni jelen esetben nem érdemes, hiszen felfokozott a várakozás az e-autók piacán, de a Tesla jelenlegi bevételi számai nem teszik lehetővé a jelenlegihez képest 3,5-szeres tőzsdei kapitalizációt. Mindenesetre a fontos jelentés néhány napra pár tízessel felfelé rántotta a Tesla-papírok árfolyamát, amivel biztosan sokat kaszált valaki.
A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk gesztikulál a Tesla Model Y bemutatóján, a kaliforniai Hawthorne-ban, 2019. március 14-én.
Fotó: Frederic J. Brown / Europress/AFP
Európa közbeszól
Annak ellenére, hogy az önvezető technológiák alkalmazásában vitathatatlanul élen jár a Tesla, sikerességének gátat szab, hogy a vezető tradicionális autógyártók hatalmasak, tőkeerősek és egyre tapasztaltabbak az e-autók terén. Nem csak az amerikai General Motorsra vagy a Fordra kell gondolni, otthon van ezen a területen a PSA konszern, a BMW, a Daimler, a Volkswagen és a 2010 óta kínai érdekkörben lévő Volvo. A nagyok öles léptekkel fejlesztik és tucatszám hozzák piacra újabb modelljeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy
a Tesla meglévő, főként szoftveres technológiai előnye lassan, de biztosan olvad, nem is szólva arról, hogy Észak-Amerikán kívül az eladott darabszámokat tekintve a kisebb, városi közlekedésre alkalmasabb mini- és alsó középkategóriás e-járművek jóval nagyobb arányban vannak jelen.
A Tesla pedig a mai napig adós egy igazi kisautóval, bár ebben a kategóriában akkora a verseny, hogy nem meglepő a távolmaradásuk.
Az amerikai cég sanghaji tervezőirodája a hírek szerint ez év végén bemutatja a középkategóriás Model 3-as csapott hátú, rövidebb verzióját, amit Model 2 kódnéven emlegetnek, ám az valószínű, hogy az európai és ázsiai gyártók által uralt miniszegmensben érdemben 2024–2025-ben sem fog piaci részt hódítani. Ettől függetlenül a 2020-ban eladott mintegy félmillió autójával a Tesla kimagasló teljesítményt nyújtott, de elég beszédes adat, hogy a szakértők szerint a Volkswagen-csoport az ID.3-ID.4 modellekkel már 2021-ben jobb eladásokat érhet el, mint a Tesla az összes típusával. Persze egy tíz éve még szinte nem létező autómárkától már az eddigi teljesítmény is bravúrnak mondható egy az óriásmultik által uralta iparágban. Csakhogy a Teslának is vigyáznia kell, mivel nem csak az olyan modellek veszélyeztetik a nagy e-autók közötti vezető szerepét, mint a Ford Mustang Mach-E, az agresszívan piacot szerző kínai márkák is szeletet akarnak a tortából.
…Kína is
A következő 6-9 hónapot az év elején kialakult félvezetőhiány határozza meg, ami némileg hátráltatja a termelést. A Ford, a Honda, a General Motors és a Volkswagen-csoport csiphiányra visszavezethető termelés-visszafogásainak bejelentése után a kínai Nio is hasonlóról számolt be: e szerint az e-autók helyi piacvezetője március végén 5 munkanapra leállítja a termelést a kelet-kínai Hofej városában található üzemében. Mi több: a tervekhez képest legalább ezer autóval gyárt majd kevesebbet 2021 első negyedében, ami 19 500 kocsit jelent.
Az idén a Ford akár 2,5 milliárd, a General Motors pedig 2 milliárd dolláros nyereségcsökkenést vár, ebből pedig az következtethető ki, hogy általában az autóbiznisz nem túl jó.
Magyar szuper e-sportautó, a Kincsem
Várhatóan nem túl nagy sorozatban, de a legmagasabb szupersportszegmenst célozva – magyar–brit fejlesztésben – indulhat meg egy elektromos top-top szintű sportautó fejlesztése. A legendás versenylóról elnevezett Kincsem nevű csodagép a 150 millió forint körüli árkategóriát, a legmagasabb szegmenst célozza majd. A projektet Bak Tibor magyar–svájci vállalkozó jegyzi, aki nem mást kért fel a tervezésre, mint a brit tervezőlegendát, Ian Callumot. Ő a Jaguar X-Design Concept nevű autódizájn-vállalat vezető tervezője. A gyártás helyszíne is várhatóan Nagy-Britannia lesz, és 2023-ban kezdődhet az összeszerelése a Jaguar C-X75 prototípuson alapuló, akár ezer lóerős, magyar eredetű gépszörnynek. A csapat 2025-re egy e-terepjáró kifejlesztését is tervezi.
