2016-ban a kormány 5,3 milliárd forintos keretösszegű pályázatot írt ki tanodák működtetésére. Több mint ezer pályázat érkezett, ezekből 171-et támogattak. Tanodánként 25-30 millió forint támogatást biztosít a program 2018 szeptemberéig. A két év során mintegy hatezer hátrányos helyzetű általános iskolás fiatal segítésére nyílik lehetőség, ami növeli az esélyét annak, hogy az általános iskola befejezésével továbbtanulhassanak ezek a gyerekek. A független sajtóban jellemzően balliberális kötődésű civilek tanodái jelennek meg, azt a képet erősítve, hogy az állam semmit nem tesz a mélyszegénységben élők érdekében. A jó példákra kevés figyelem jut, pedig Újpesten 22 éve működik egy sikeres tanoda.
A kulcs: megszállott, képzett pedagógusok
1995 óta működik Újpesten délutáni házi iskola, Molnár István Gábor vezeti most. Tősgyökeres helybeliként azt meséli, Újpest nagyjából százezer fős lakosságából 8000 fő cigány. Közülük kétezren csonkán iskolázottak, vagy a szülők nem tudnak a gyerekek tanulmányaira figyelni. Ezeknek a családoknak a gyerekeit segíti a tanoda.
A városi roma közösségek élete annyiban más, hogy a városban könnyebben találnak munkát, mint egy telepen. Létrehozták és működtetik a Rácz Gyöngyi Közösségi Központot, Molnár István Gábor úgy fogalmaz, nem jött volna létre, ha nincs egy eleve összetartó közösség. Újpest alapítása óta élnek a településen romák, szegkovácsok, muzsikusok, gyárakban dolgozók meg piaci kereskedő családok. Az együttélés kulcsa a munka, mert amikor együtt tudnak dolgozni a különböző közösségek, akkor nincsen semmi probléma, fejti ki.
Újpesten pedig nagy hagyománya van ennek az együttműködésnek. Húsz évig gyűjtötték a helyi cigány közösség tárgyi és írásos emlékeit, archív fotográfiáit és történeteit, ennek a kiállításnak ad helyet a Közösségi Központ. Ahogy Molnár István Gábor mondja, a gyűjtőmunka szervező erővé is vált, az volt a céljuk, hogy a cigányság történetileg is kapcsolódjon a városhoz, ne csak szociális alapon. Előkerültek a családi fotóalbumok, amelyekből kiderült, hogy az együttélés folyamatos volt a többségi társadalommal. Mindenki a helyi muzsikusokat foglalkoztatta, testvéri módon tudtak együtt élni az emberek a belső udvaros munkáslakásokban. A gyárak leállásával azonban minden megváltozott. Eltűnt a dolgos szakmunkásréteg, megüresedtek a lakások, és Ózdról, Kazincbarcikáról pénztelen, lakásfoglaló családok jelentek meg, ez pedig konfliktusokat okozott. A városvezetés rendkívüli módon állt hozzájuk, a kilencvenes években engedélyezték a bentlakást, ha fizetik a közművek díját. Az utóbbi években megszűntek az etnikai problémák, inkább személyes jellegű, családok közötti viták vannak ma már csak.
A Tanoda a roma kisebbségi önkormányzat égisze alatt azokat a gyerekeket vonta védőernyő alá, akik kimaradtak az iskolából, vagy túlkorosokká váltak. 2011-ben alakult ki a tanoda típusú oktatás, ahol már tanulásban akadályozott gyerekekkel is foglalkoztak, illetve annyiban változott a profil, hogy sokkal kisebb gyerekekkel kezdték meg a munkát. – Pontosan azért, hogy elegendő idő legyen arra, hogy beérjenek az eredmények. Cigány és magyar gyerekek is járnak vegyesen, közös jellemzőjük, hogy nem tudnak a gyerekeikkel tanulni a szülők, anyagi lehetőségeik is rendkívül szűkösek. A tanoda mellé állt Wintermantel Zsolt polgármester, sőt Balog Zoltán miniszter közvetlen támogatásával és a helyi cigány közösség aktív munkájával megépült Magyarország első cigány helytörténeti gyűjteménye – mondta el.
71 gyermek jár a tanodába, senkit sem küldenek el, aki tanulni akar. – Annál rosszabb érzés nincs, hogy idejön valaki délután, egy nem kötelező foglalkozásra, és el kell küldeni – teszi hozzá a Központ vezetője. Minden esetben a gyerekkel egyezünk meg, neki kell vállalni a délutáni tanulást, és minden esetben megkeressük az osztályfőnököt. Ha a diák nem akarja a segítséget, akkor ott nem fogunk komoly eredményeket elérni. Ezek után megkeressük azt a tanítót, akivel a habitusuk egyezik, mert nem mindenkinek tetszik az én karakán stílusom – teszi hozzá nevetve. – De nagy szeretettel fogadjuk a tanuló családban a jelentkezőket.
A gyerekek tanulás után együtt étkeznek, vacsorát kapnak, így formálódik a közösség. Négy tanító és 14 szaktanár foglalkozik a tanulókkal, mind megszállottak, így fogalmaz. – A mi tanodánk kifejezetten sikerorientált szemléletű, az a célunk, hogy az egyéni fejlesztést követően a diáknak legyen sikerélménye a többségi közösségben, osztályban is. Ha ott nincs sikerélménye, elmegy a kedve a tanulástól.
Molnár István Gábor azt is elmondta, hogy sokan kapnak kedvet a sikeres tanodát látva egy hasonló működtetéséhez, de ezek a beszélgetések többnyire csak addig jutnak el, hogy mondja el, kitől kapott pénzt. A rengeteg, évtizedes munka már nem annyira vonzó. – Mi nem üzletileg szervezkedtünk, minket az a pedagógiai probléma érdekelt, amivel itt ezek a gyerekek küzdenek. Mind megszállottak vagyunk. Megfizetjük a tanárainkat, de a legjobbakat akarjuk, és sokat követelünk tőlünk. E nélkül a szemlélet nélkül a tanoda csak egy melegedő, nem nyújt semmivel sem többet.
Számunkra van tétje a választásoknak, azt mondja. – Újpesten az a helyzet állt elő, hogy az MSZP valami furcsa okból kifolyólag a népszerű saját képviselőjét kiebrudalta. A DK-s Varju László indul, aki nem újpesti. Egyszer sem jött felénk. Én személyesen nem ismerem, úgyhogy az újpesti cigány nemzetiségi önkormányzat elnökeként elég nagy helyi közösséget képviselek. Nagy a tét, mert helyben olyan emberekre van szükség, aki itt él és ismeri az újpesti polgárok problémáit, és nem az országos politika az egyetlen témájuk. A Jobbik jelöltje, Hegedűs Lórántné sem újpesti. A fideszes Zsigmond Barna Pál bennünket azonnal felvállalt. Támogatta a tanodát, mert értékeli az itt folyó folyamatos munkát, emberileg is mellénk állt. Érdekes, hogy egyszer sem kérte tőlünk a támogatását, viszont a feladatokban alkotó kollégaként kapcsolódott az életünkbe. Kivételes ember, a mi közösségünk nagyon sokat kapott tőle, rá fogok szavazni és az újpesti cigányságot is erre kérem, kívánom az összes választási körzetnek, hogy emberileg ilyen jelöltje legyen, mint Zsigmond Barna– mondom ezt úgy, hogy baloldali értékeket vallok– fejezte be a beszélgetést Molnár István Gábor.
