A legújabb, 2030-ig szóló köznevelési stratégia fontos célként tűzte ki a tanárok tehermentesítését és a lemorzsolódás csökkentését – írta a hétfői Magyar Nemzet.
A lap közölte:
sokkal több asszisztensre van szükség, hogy a pedagógusok az érdemi feladataikra koncentrálhassanak. A tervek között szerepel továbbá a tanárképzések reformja, emellett javítanának a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenének, és több figyelmet szentelnének a külhoni magyar diákoknak.
Az új köznevelési stratégiát az Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette el, a felkészülés jegyében az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára.
A dokumentum tizennégy beavatkozási irányt határoz meg.
Egyebek mellett még tovább javítanák a pedagógusok
- felkészültségét és megbecsültségét,
- kiterjesztenék az óvodáztatást,
- fejlesztenék a fiatalok idegennyelv-tudását,
- a digitális kompetenciákat,
- a rászorulók hozzáférését,
- valamint erőteljesebben csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát.
A stratégia rögzíti, hogy rendszerszintű pedagógushiány nincs, a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők ugyanakkor nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok nem pedagógiai jellegű feladatot kell elvégezniük. Az iskolai étkezés lebonyolítása, a hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció, a mérések, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése, vagy éppen a továbbtanulás adminisztrációja asszisztensekre is rábízható, akikből többre van szükség – idézte a Magyar Nemzet a dokumentumot.
(Borítókép: Diák a felzárkóztató órán a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tantermében 2020. június 2-án. Mostantól a pedagógusok lehetőséget kaptak, hogy felzárkóztató órákon tanítsák az iskolában azokat a diákokat, akik a digitális oktatás ideje alatt ennek szükségét érzik. (MTI/Balázs Attila)
