Szerbiában rossz szájízzel gondolnak a különféle árbefagyasztásokra, hiszen a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az ilyen kényszerítő intézkedések sokszor a múltban nem voltak igazán hatásosak:
vagy nem tartották be őket, vagy áruhiányhoz, illetve egyéb gazdasági anomáliákhoz vezetettek.
Ezúttal viszont úgy tűnik, sikerült idejében megfékezni az elsősorban lélektani tényezőkre visszavezethető drágítási szándékokat, a kialakuló inflációs spirált – hangsúlyozza a VG vajdasági tudósítása. A szerb kormány – valószínű az inflációs adatok tükrében – november végén döntött úgy, hogy december 1-től két hónapra befagyasztja a finomliszt, a kristálycukor, az étolaj, a sertéshús és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej árát. A november 15-i árak visszaállítására kötelezték a termelőket és a forgalmazókat. Az intézkedést pedig a tapasztalatok szerint betartják, és nem is alakult hiány sem egyik szóban forgó termék esetében sem.
Az előzményekhez tartozik, hogy az év vége felé már jelentősen megdrágultak az alapvető élelmiszerek a világon, így Szerbiában is. Az étolaj ára 2020-ban még 130-150 dinár között alakult, november végére meghaladta a 200 dinárt is (1 dínár = 3,02 forint). Hasonló áremelkedés volt tapasztalható a kristálycukor, a kenyérsütéshez használatos finomliszt, a sertéshús és a 2,8 százalékos tej kapcsán is.
Az árbefagyasztás a bevezetésétől kezdve 60 napig, azaz január végéig lesz érvényben Szerbiában.
A rendelet szerint az alapvető élelmiszereket gyártó cégek az éves átlaghoz képest nem csökkenthetik az áruszállítást, tehát nem csak az árakat fagyasztották be november 15-i szinten, de kötelezték a gyártókat a termelés volumenének fenntartásra is. A kilátásba helyezett szankciók pedig: 100 ezertől 2 millió dinárig terjedő pénzbüntetésre, illetve termelőegységük akár egyéves bezárására számíthatnak a rendelet megszegői.
Az intézkedés egyelőre hatásosnak bizonyult, és az infláció mérséklődésének jelei kezdenek valamennyi szektorban megmutatkozni. Azt viszont nem tudni, hogy a jövőben ez visszafordulhat-e, sokban függ ez a világpiaci folyamatoktól is.
A szerb statisztikai hivatal friss adatai szerint egyébként Szerbiában az infláció tavaly elérte a 7,9 százalékot.
A legnagyobb mértékben, 12,7 százalékkal az élelmiszerek drágultak. A kategórián belül a zöldségfélék 22,4 százalékkal kerültek többe 2021 decemberében, mint egy évvel korábban. Az étkezési célú olajok és zsírok ára 20,9 százalékkal emelkedett. A hús egy év alatt 14,3 százalékot drágult. A kávé-, tea- és kakaótermékekért 13,6 százalékkal kellett többet fizetni az év végén, mint egy évvel korábban. A személygépkocsik esetében használatos üzemanyagárak emelkedése elérte a 22,8 százalékot.
(Borítókép: MTI / Mohai Balázs)
