A fából faragott királyfit Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített, a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, illetve felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt koreográfiája.
A polihisztor gróf Bánffy Miklós intendáns irányította Operaházban tartott Fából faragott ősbemutató magának a grófnak köszönhető, aki megalkotta a balett díszlet- és jelmezterveit. A társulatot megosztotta a három évvel azelőtt komponált Bartók mű: a zenekar fellázadt a muzsika ellen, míg a szövegkönyvet jegyző rendező, Balázs Béla, az olasz vendégkarmester, Egisto Tango és a táncosok lelkesedtek. Lelkesedésük, no meg az intendánsi akarat diadalmaskodott. Szerencsére, ugyanis a premier hatalmas sikert hozott.
Frenák Pál első alkalommal koreografált a Magyar Nemzeti Balett számára. Elképzelésével kapcsolatban úgy fogalmazott: a beteljesülésről, az egységesség utáni kétségbeesett vágyakozásról, az emberiség iránti aggodalomról szól A fából faragott királyfi története.
A csodálatos mandarint Bartók egyik legkedvesebb művének tartotta. Seregi László koreográfus az 1970-es bemutatókor azt mondta: „Reális és irreális, szimbolikus és naturalista figurák egyidejűleg, egy személyben, több értelmet hordozva járnak-kelnek a színpadon”.
Az est harmadik egyfelvonásosa Bartók Táncszvit című művén alapszik. A kompozíciót a mester felkérésre írta, 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének félévszázados ünnepségére. Tanácsköztársaságban vállalt formális szerepe után gesztus volt a felkérés a főváros vezetése részéről. A szvitre Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője készített koreográfiát. A balett és a néptánc elemeit ötvöző produkció a zene születésekor jellemző történelmi helyzetre, a trianoni traumát követő fájdalomra és annak enyhítésére, gyógyulására reflektál.
