Szlovákiában, Csehországban inkább a hidegebb, formálisabb észak-európai üzleti kultúrát követik, amelyet többek között a magázódás jellemez. Ezért volt szokatlan Vajányi Lászlónak, amikor 2000 novemberében Magyarországra érkezett északi szomszédunkból, hogy itt a tegeződés és az erőteljes barátkozás jellemezte az üzleti életet, s a szerződésekkel körülbástyázott megállapodások helyett még a kézfogásos üzletkötés volt divatban. „Mára – talán az elmúlt évtizedekben bekövetkezett csődökből levont tanulságoknak is betudhatóan – ezen a területen szintén jelentősen megváltozott a magyar üzleti kultúra, amely sokkal professzionálisabb lett” – mondta a szakember. A kedvező változás a piaci folyamatokban is érződik.
„Az összehasonlítás megszokott sztenderdje a négyzetméterre vetített burkolólap-értékesítés. Míg a 2000-es években a nagyjából hasonló lélekszámú Csehországban két és félszer nagyobb volt az eladások mértéke, azóta a fürdőszobai termékekkel együtt a magyar piac forgalma már 70 százalékos mértékig megközelítette a csehét. Ez alapvetően az újlakás-építések elmúlt években tapasztalt felfutásának köszönhető, amelyhez a különféle – elsősorban a családosoknak szóló – állami támogatások is katalizátorként járultak hozzá” – fejtette ki a cégvezető.
A kedvező hazai fordulat a mennyiség mellett a minőség iránti igény erősödésében is megmutatkozik. Vajányi szerint a szakmai internetes portálok elterjedésének és a közösségi háló népszerűségének is köszönhetően az emberek egyre tájékozottabban vásárolnak, s a tartósság mellett az esztétikum mind fontosabb szerepet játszik a választásukban.
Vajányi László
Fotó: Ravak
„Ebben a jó irányú folyamatban nyilván annak is szerepe van, hogy
a fogyasztók többsége a 90-es években jutott el oda, hogy a saját lakását felújíthatta vagy újat építhetett.
Akik akkor fiatalok vagy középkorúak voltak, ma már a korábbi pozitív és negatív tapasztalataikat egyaránt hasznosítják a friss renoválásnál vagy építkezésnél. Nem beszélve arról, hogy a gyerekeiknek is átadják például azt a tudást, hogy a tartósabb és jobb műszaki paraméterekkel ellátott termékeket érdemes választani. Miközben árérzékeny maradt a piac, a vevők ma már tudatosabbak, s ezáltal a vásárlói igények mellett az átlagárak is emelkedtek” – értékelt a szakember.
A cégvezető a cseh családi vállalatból mára nemcsak a csehországi piac első számú szereplőjévé vált, hanem 11 országban saját leányt tulajdonló, 47 államban erős pozíciókat szerzett Ravak sikere kapcsán azt tartja a legfontosabbnak, hogy
a ma is aktív alapítók és az új megoldásokat hozó második generáció szemében mindig az innováció volt az első.
„Nagyon hamar felismerték, hogy ha nincs folyamatos termékfejlesztés és megújulás, akkor megáll a piaci bővülés, és előbb-utóbb bekebelezi őket valamelyik multinacionális versenytárs. Ezért a Ravakot már az első pillanattól a saját termékek fejlesztése jellemezte. Ehhez a vasfüggöny lebontása idején az is komoly lehetőséget teremtett, hogy a multik a legtöbb újításukkal nem vagy csak megkésve jelentek meg az általuk a vásárlóerő gyengesége miatt jelentéktelen piacnak tekintett kis kelet-közép-európai országokban.
Aki terjeszkedni akart, az elsősorban Oroszországban, Ukrajnában vagy Lengyelországban gondolkodott, de például Szlovákia, Csehország, Magyarország nem szerepelt a térképükön”
– taglalta Vajányi László.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(A borítókép illusztráció Fotó: Getty Images)
